Tisztességtelen szerződési feltétel | Fogyasztói jogok

Tisztességtelen szerződési feltétel: mit tehet a fogyasztó?

0
0
24

Aláír egy szerződést, tele apró betűkkel, aztán később kiderül: egy kikötés aránytalanul hátrányos, vagy egyszerűen érthetetlen. A legtöbben ilyenkor azt hiszik, hogy „benne van, tehát érvényes”. Pedig épp fordítva: a fogyasztói szerződésben a tisztességtelen feltétel nem megtámadható — hanem eleve semmis. A kérdés nem az, hogy köti-e a fogyasztót, hanem hogy tud-e róla.

Ptk. 6:102A tisztességtelenség fogalma
Ptk. 6:103Fogyasztói szerződés
semmisA jogkövetkezmény
vállalkozásA bizonyítási teher
Törvények és hivatalos források

  • A tisztességtelenség fogalma: 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:102. § (Nemzeti Jogszabálytár)
  • Fogyasztói szerződés: Ptk. 6:103. § — a tisztességtelen feltétel semmissége
  • Közérdekű kereset: Ptk. 6:105. §; kapcsolódóan az MNB-ről szóló 2013. évi CXXXIX. törvény

Mikor tisztességtelen egy feltétel?

A Ptk. 6:102. § adja meg a mércét: tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél — jellemzően a fogyasztó — hátrányára állapítja meg.

Egy fontos, gyakran figyelmen kívül hagyott szabály: fogyasztói szerződésben a feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozhatja, ha a feltétel nem egyértelmű. Az átláthatatlanság tehát nem semleges — a homályos megfogalmazás maga is a tisztességtelenség irányába mutat.

A nem nyilvánvaló mérceNem az a kérdés, hogy a feltétel „szokásos-e” vagy „mindenki így csinálja-e”. A mérce az egyensúly: egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára billen-e a jogok és kötelezettségek viszonya. Egy elterjedt, de aránytalan kikötés is lehet tisztességtelen.

A döntő különbség: fogyasztó vagy nem

Itt válik ketté a jog, és ez határozza meg, mit tehetsz. A tisztességtelen általános szerződési feltétel jogkövetkezménye nem ugyanaz a két esetben.

Szerződés típusa A tisztességtelen feltétel jogkövetkezménye
Nem fogyasztói (pl. két vállalkozás között) Megtámadási ok — a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja (Ptk. 6:102. § (5))
Fogyasztói (vállalkozás és fogyasztó között) Semmis — a feltétel eleve nem vált ki joghatást (Ptk. 6:103. §)

A fogyasztói szerződésnél a védelem kiterjed a vállalkozás által előre meghatározott, egyedileg meg nem tárgyalt feltételre is — nem csak a klasszikus értelemben vett általános szerződési feltételre.

Semmis, nem megtámadható — miért számít?

Ez a különbség nem jogászi finomság, hanem gyakorlati előny. A megtámadhatóság aktív fellépést, határidőt, kezdeményezést igényel. A semmisség viszont eleve fennáll: a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen feltétel semmis, vagyis a törvény erejénél fogva nem köti a fogyasztót.

A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni — ezt nevezi a jog relatív semmisségnek. Ráadásul a bíróság a fogyasztói szerződésekben a tisztességtelen feltételt a kialakult gyakorlat szerint hivatalból is vizsgálhatja, nem csak akkor, ha a fogyasztó kifejezetten kéri.

Amit ne higgy elNe dőlj be annak, hogy „aláírtad, tehát vállaltad”. Egy tisztességtelen feltétel a fogyasztói szerződésben attól, hogy aláírtad, még semmis lehet. Az aláírás nem gyógyítja meg a tisztességtelenséget — a jog éppen a gyengébb felet védi az aránytalan kikötéssel szemben.

Kit terhel a bizonyítás?

A jog itt is a fogyasztó oldalára áll. Ha vita van arról, hogy egy feltételt egyedileg megtárgyaltak-e, nem a fogyasztónak kell bizonyítania a tárgyalás hiányát: a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.

Miért fordított a teherA logika egyszerű: a blankettát, az ÁSZF-et a vállalkozás készíti, ő van információs és alkufölényben. Ezért ha azt állítja, hogy „ezt megbeszéltük”, neki kell bizonyítania. A fogyasztónak elég a tisztességtelenségre és az egyedi megtárgyalás hiányára hivatkoznia.

A közérdekű fellépés: egy per, sok fogyasztó

A védelem nem csak egyéni. A tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű keresetet indíthat többek között az ügyész, a miniszter, az autonóm államigazgatási szerv vagy a központi hivatal vezetője, a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint a gazdasági és szakmai kamara vagy érdekképviseleti szervezet.

Az ilyen per eredménye túlmutat az egyéni ügyön: a kikötés az azt alkalmazó vállalkozással szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenné válhat. A Kúria több ítéletében is kimondta konkrét ÁSZF-kikötések tisztességtelenségét, valamennyi érintett fogyasztóra kiterjedően.

Mit tegyen, aki ilyen feltételt talál?

  • Ne feltételezd, hogy érvényes. A fogyasztói szerződésben a tisztességtelen feltétel semmis lehet, aláírás ide vagy oda.
  • Figyeld az egyértelműséget. A nem egyértelmű feltétel maga is a tisztességtelenség felé mutat.
  • Ne te bizonyíts. Az egyedi megtárgyalást a vállalkozásnak kell igazolnia, nem neked.
  • Hivatkozz a semmisségre. A fogyasztó érdekében a semmisségre lehet hivatkozni.
  • Nézd meg a közérdekű utat is. Egyes kikötéseket hatóság vagy szervezet is megtámadhat, valamennyi fogyasztó javára.
  • Kérj jogi véleményt. A tisztességtelenség megítélése egyedi mérlegelés — érdemes ügyvéddel átnézetni.
Aránytalannak vagy érthetetlennek érzi egy szerződése kikötését?

A fogyasztói szerződésben a tisztességtelen feltétel semmis lehet — de a jogát csak akkor tudja érvényesíteni, ha felismeri és a megfelelő módon hivatkozik rá. Egy polgári jogban jártas ügyvéd átnézi a szerződését és tisztázza, mi köti Önt valójában.

Fogyasztóvédelmi jogi szakértő keresése →

Gyakori kérdések

Mikor tisztességtelen egy szerződési feltétel?

A Ptk. 6:102. § szerint tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg a felek jogait és kötelezettségeit.

Mi a különbség fogyasztói és nem fogyasztói szerződés között?

Nem fogyasztói szerződésben a tisztességtelen ÁSZF megtámadási ok (Ptk. 6:102. § (5)). Fogyasztói szerződésben viszont a tisztességtelen feltétel semmis — ez erősebb védelem (Ptk. 6:103. §).

Mit jelent, hogy a feltétel semmis?

A fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen feltétel semmis, vagyis eleve nem vált ki joghatást. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni — ez a relatív semmisség.

Kell-e a fogyasztónak bizonyítania?

Az egyedi megtárgyalás hiányát nem a fogyasztónak kell bizonyítania: a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.

Elég-e, ha a feltétel nem egyértelmű?

Igen. Fogyasztói szerződésben a feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozhatja, ha a feltétel nem egyértelmű.

Vizsgálhatja a bíróság hivatalból?

A tisztességtelen feltételek kérdését a bíróság az uniós és a hazai gyakorlat szerint hivatalból is vizsgálhatja fogyasztói szerződéseknél — nem csak akkor, ha a fogyasztó kifejezetten hivatkozik rá.

Van közérdekű fellépés is?

Igen. A tisztességtelen ÁSZF érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű keresetet indíthat többek között az ügyész, a miniszter, a kormányhivatal vagy egy érdekképviseleti szervezet — az eredmény valamennyi fogyasztóra kiterjedhet.

Mit tegyek, ha tisztességtelen feltételt találok a szerződésemben?

Ne írd alá vakon, és ne feltételezd, hogy a feltétel érvényes csak azért, mert benne van. Fogyasztóként a semmisségre hivatkozhatsz; érdemes ügyvéddel átnézetni a szerződést a jogaid tisztázása érdekében.

Amit érdemes átgondolni: a tisztességtelen szerződési feltételnél a fogyasztó helyzete sokkal erősebb, mint hiszi. A feltétel nem attól érvényes, hogy aláírta — a fogyasztói szerződésben a tisztességtelen kikötés semmis, a bizonyítás a vállalkozást terheli, és a bíróság hivatalból is vizsgálhatja. A gyengeség nem a jogban van, hanem abban, hogy a fogyasztó gyakran nem tudja: nemet mondhat egy feltételre, ami már eleve nem köti.
Források

  1. 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:102. § — a tisztességtelen általános szerződési feltétel — njt.hu
  2. 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:103. § — tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben (semmisség) — njt.hu
  3. A Kúria fogyasztóvédelmi tárgyú ítéletei a Ptk. 6:102–6:103. § alkalmazásáról (bírói gyakorlat).

Ez a tájékoztató általános jellegű, a közzététel időpontjában elérhető jogszabályi állapot alapján készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét ügyben kérjen egyedi szakvéleményt ügyvédtől, és ellenőrizze a hatályos szöveget a Nemzeti Jogszabálytárban. A tisztességtelenség megítélése mindig az adott feltétel és szerződés egyedi vizsgálatát igényli; konkrét ügyben kérjen egyedi jogi véleményt.



Hasznos információk

Mikor sérül a jóhírnév a polgári jogban?

A jóhírnév az egyik legértékesebb vagyonunk, mégis gyakran figyelmen kívül hagyjuk, egészen addig, amíg valaki meg nem sérteni azt. Egy élet munkájával felépített reputáció pillanatok alatt romba dőlhet egy valótlan állítás, egy rosszindulatú pletyka vagy egy felelőtlen megjegyzés miatt. Magyarországon a polgári jog széleskörű védelmet biztosít a személyiségi jogoknak, ideértve a jóhírnevet is. Fontos tudnia, […]

0
0
182

Mit jelent a polgári kártérítési kötelezettség?

Előfordult már Önnel, hogy egy váratlan esemény, egy baleset, egy rosszul végzett munka vagy akár egy egyszerű figyelmetlenség miatt kár érte? Talán nem is gondolta volna, de az ilyen helyzetekben gyakran felmerül a polgári kártérítési kötelezettség kérdése, ami alapjaiban határozhatja meg a helyzet rendezését. Nincs egyedül, ha bizonytalannak érzi magát a jogi útvesztőben, hiszen a […]

0
0
62

Mire figyeljen ingatlan adásvételi szerződésnél?

Élete egyik legnagyobb pénzügyi döntése előtt áll, amikor ingatlant vásárol. Ez nem csupán egy lakás vagy ház megszerzése; ez befektetés a jövőjébe, az otthona alapja. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy minden lépést, különösen az ingatlan adásvételi szerződés megkötését a legnagyobb körültekintéssel tegye meg. Sokan hajlamosak alábecsülni a részletek fontosságát, bízva a minta dokumentumokban vagy a baráti […]

0
0
38

Mit tehet a fogyasztó tisztességtelen szerződési feltételek esetén?

Gondolta már, hogy aláírt egy szerződést, majd később rájött, hogy valami nem stimmel? Érezte már úgy, hogy egy cég „kiforgatta a zsebéből” anélkül, hogy tudta volna, vagy hogy olyan feltételekbe egyezett bele, amelyek egyoldalúan őket hozták helyzetbe, Önt pedig hátrányba? Ez egy nagyon gyakori érzés, és sajnos sokan szembesülünk vele. De ne gondolja, hogy tehetetlen! […]

0
0
39

Mit tegyek közúti baleset esetén Magyarországon?

A közúti balesetek sajnos mindennaposak, és bárki érintetté válhat bennük. Amennyiben balesetet szenved, fontos tudni, hogy milyen lépéseket kell tenni a jogai védelme érdekében. Magyarországon a közúti baleset után a törvények egyértelműen meghatározzák, mit kell tenni a helyszínen, hogyan kell eljárni a biztosítással és mi a teendő a jogi következményekkel kapcsolatban. A következőkben bemutatjuk, hogyan […]

1
1
194

Hogyan kell bejelenteni egy építési jogvitát?

Az építőipar Magyarországon dinamikusan fejlődik, számos ingatlanfejlesztési projekt valósul meg országszerte. Azonban ahol nagy értékű szerződések és komplex folyamatok találkoznak, ott óhatatlanul felmerülhetnek nézeteltérések és viták. Egy építési jogvita nem csupán kellemetlen, de jelentős anyagi veszteséget, késedelmet és reputációs károkat is okozhat mind az ingatlanfejlesztők, mind a kivitelezők számára. Éppen ezért létfontosságú tudni, hogy hogyan […]

0
0
37

Mi tartozik a turizmusjog hatálya alá?

A turizmus az egyik legdinamikusabb és legösszetettebb iparág Magyarországon, jelentős gazdasági motor és kultúránk egyik legfontosabb nagykövete. Azonban éppen e sokszínűség és a folyamatosan változó piaci, valamint jogi környezet miatt elengedhetetlen, hogy a turisztikai vállalkozások tisztában legyenek azzal, mi tartozik a turizmusjog hatálya alá. Ez nem csupán a bírságok elkerüléséről szól, hanem a sikeres, stabil […]

0
0
33

Hogyan zajlik a devizahitel-szerződés újratárgyalása?

Ó, a devizahitel… Ugye, ismerős érzés? Sokan emlékeznek még arra az időre, amikor a svájci frank alapú vagy euró alapú hitelek könnyű megoldásnak tűntek a lakásvásárlásra, felújításra, vagy éppen egy autó megvételére. Aztán jött a válság, a forint árfolyama elszállt, és a törlesztőrészletek a plafonig nőttek. Hirtelen egy álom rémálommá változott, és rengeteg család került […]

0
0
32

Mi a különbség a felszámolás és a végelszámolás között?

Egy cég életében számos kihívás adódik, és néha elkerülhetetlenné válik a működés megszüntetése. Két alapvető eljárás létezik erre Magyarországon: a felszámolás és a végelszámolás. Bár mindkettő a társaság megszűnéséhez vezet, lényeges különbségek vannak közöttük, amelyek alapvetően befolyásolják a folyamatot, a jogi következményeket és a cégvezetőkre, tulajdonosokra háruló felelősséget. Vezetőként, könyvelőként elengedhetetlen, hogy tisztában legyen azzal, […]

0
0
40

Hogyan működik a büntetőjogi felelősség fiatalkorúaknál?

A serdülőkor izgalmas, de kihívásokkal teli időszak, tele új élményekkel, döntésekkel és olykor tévutakkal. Fiatalok és szülők számára egyaránt létfontosságú megérteni, hogy egy rossz döntésnek milyen jogi következményei lehetnek, különösen a büntetőjog területén. Sokan azt gondolják, a „gyerekek” büntetlenül megússzák, mások viszont súlyos ítéletektől tartanak, miközben alig tudnak valamit arról, hogyan működik a büntetőjogi felelősség […]

0
0
29

Hogyan működik a munkavédelmi ellenőrzés?

A munkahelyi biztonság nem csupán jogi kötelezettség, hanem a felelős vállalatirányítás egyik alappillére. Különösen igaz ez Magyarországon, ahol a munkavédelmi előírások betartása kulcsfontosságú a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzésében, valamint a vállalkozások zökkenőmentes működésében. De vajon pontosan hogyan működik a munkavédelmi ellenőrzés, mire számíthat egy HR szakember vagy üzemeltető, és hogyan lehet felkészülni rá anélkül, […]

0
0
32

Milyen jogai vannak a kisebbségi részvényesnek döntő helyzetben?

Gondolta már, hogy kisebbségi részvényesként csupán sodródik az árral, miközben a többségi tulajdonosok hozzák meg a vállalat számára kulcsfontosságú döntéseket? Sokakban él az a tévhit, hogy a kisebbségi részesedés csekély befolyást jelent, különösen akkor, ha „döntő helyzetről” van szó – legyen szó stratégiai irányváltásról, jelentős akvizícióról vagy éppen a cég eladásáról. Azonban tévedés azt hinni, […]

0
0
47
Összes cikkhez