Mik a hazai szabályok a sportrendezvények dohányzási tilalmára vonatkozóan?

Egyéni sportban, például teniszben, a sportoló maga felel a szabályok betartásáért, és ha durva, veszélyes cselekményt követ el, polgári és fegyelmi felelősségre vonható. Csapatsportban (foci, kézilabda) szintén a vétkes játékost büntetik elsődlegesen, de a csapat is kaphat szankciót (pl. csapatsport fegyelmi pontlevonás). A polgári jogi kártérítés is fennáll, ha a sértett játékos bizonyítja, hogy a másik fél szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott kárt.

A Sporttörvény rögzíti, hogy hivatásos sportoló az, aki sportszervezetnél vagy sportvállalkozásnál munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, díjazás ellenében végez sporttevékenységet. Az amatőröknél nincsen rendszeres, a sportból származó bevételük, ők többnyire kedvtelésből, nem kenyérkereseti céllal űzik az adott sportágat. A hivatásos sportolókra külön szerződéses feltételek vonatkoznak, és munkajogi vagy polgári jogi szerződéseikben meghatározott kötelezettségeik, jogköreik vannak.

Ha a klubelnök vagy egy másik vezető tisztségviselő döntései súlyos pénzügyi visszaéléshez, hűtlen kezeléshez vagy sikkasztáshoz vezetnek, akkor a büntetőjogi felelősség felmerül. Ezt a Büntető Törvénykönyv szabályozza: ha a vezető a klub vagyonát jogellenesen csorbítja, ellopja vagy csalárd módon kezeli, akkor büntetőeljárás indulhat ellene. A klubtagok vagy a támogatók is feljelentést tehetnek.

A fair play elv a tisztességes és korrekt versenyzést jelenti, magában foglalva a sportszerűséget, a másik fél és a játékvezető tiszteletét. Jogilag az érintett szakszövetségek és a Sporttörvény is tükrözik ezt az elvet. Noha nincs külön 'fair play törvény', a sportszabályzatokban rögzített fegyelmi rendelkezések (például durva játék, csalás, dopping) mind a fair play megóvására szolgálnak.

Bizonyos sportágakban vagy versenyek részvételéhez előírja a szövetség, hogy a sportolónak rendelkeznie kell baleset- és egészségbiztosítással. A Sporttörvény közvetlenül nem teszi kötelezővé, de a szövetségek saját szabályzataikkal gyakran követelik. A profi klubok sokszor csoportos balesetbiztosítást kötnek a játékosokra, illetve felelősségbiztosítást is fenntartanak, ami a nézők felé fennálló kockázatot fedi.

A sportrendezvény szervezője (legtöbbször a hazai klub vagy a szövetség) felelős a rendezvény biztonságáért. Ide tartozik a rendfenntartás megszervezése, a beléptetés ellenőrzése, pirotechnika tilalmának betartatása, illetve adott esetben rendőri jelenlét megkérése. A Sporttörvény és a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletek meghatározzák a létesítményre, a beléptetőrendszerre és a biztonsági szolgálatra vonatkozó előírásokat. Ha mulasztanak, a rendezőt felelősségre vonhatják, és kártérítéssel is tartozhat.

Elsősorban meg kell nézni, hogy a sportoló milyen szerződéses jogviszonyban áll a klubbal: munkaviszony vagy polgári jogi szerződés. Ha munkaviszonyban van, munkaügyi perben érvényesítheti bérkövetelését. Ha polgári jogi (megbízási) szerződése van, polgári bírósághoz fordulhat. Ezenfelül a sportszövetség szabályzatai is lehetnek relevánsak, és a fegyelmi bizottság is elrendelheti a klub büntetését.

A parasportolók is ugyanúgy részesülnek a Sporttörvény védelméből, és a Magyar Paralimpiai Bizottság koordinálja a versenyrendszerüket. Emellett a fogyatékossággal élők jogait védő jogszabályok is irányadók (pl. akadálymentes létesítmények, speciális sporteszközök használata). A parasportolók kaphatnak állami támogatást, ösztöndíjat, ugyanúgy mint az épeknél. A nemzeti szintű versenyeknél gyakran külön kategóriákat hoznak létre.

A magyar jogban a kiskorúak védelme kiemelt jelentőségű. A Sporttörvény, illetve a gyermekvédelmi szabályok előírják, hogy a kiskorúak nem dolgoztathatók túl, edzés- és versenylehetőségeik nem korlátozhatják túlzottan tanulmányaikat. A szövetségek gyakran korosztályos bajnokságokat működtetnek, ahol adott életkor felett lehet csak részt venni. Szigorú szabályok vonatkoznak a gyermek sportolók átigazolására is, hogy ne éljenek vissza velük.