Milyen módon rendezik a sportfogadási bevételek jogi hátterét, és hogyan részesülnek belőle a sportszövetségek?

A Sporttörvény részletesen meghatározza, hogy milyen formában alapíthatók és működtethetők sportegyesületek és sportvállalkozások. Előírja a létrehozáshoz szükséges feltételeket (alapszabály, tagok, célkitűzések), a különböző szervezeti formákat (egyesület, kft., rt.), a vezető tisztségviselők felelősségét, valamint a pénzügyi és beszámolási kötelezettségeket. Ezen felül azt is rögzíti, hogy a sportszervezeteket mennyiben befolyásolják a szakszövetségi szabályok.

Ha a klubelnök vagy egy másik vezető tisztségviselő döntései súlyos pénzügyi visszaéléshez, hűtlen kezeléshez vagy sikkasztáshoz vezetnek, akkor a büntetőjogi felelősség felmerül. Ezt a Büntető Törvénykönyv szabályozza: ha a vezető a klub vagyonát jogellenesen csorbítja, ellopja vagy csalárd módon kezeli, akkor büntetőeljárás indulhat ellene. A klubtagok vagy a támogatók is feljelentést tehetnek.

A szakszövetségek – például a Magyar Labdarúgó Szövetség – licenc szabályzatot hoznak létre, amely előírja a kluboknak, hogy bizonyos pénzügyi, infrastrukturális és sportszakmai követelményeknek megfeleljenek. Ez alapján adják ki a játékengedélyt, amely nélkül a klub nem indulhat az adott bajnokságban. Ha a klub nem teljesíti az előírt kritériumokat, a licencet megtagadhatják vagy visszavonhatják.

Ez munka- vagy szerződésszegésnek minősül. A klub nem módosíthatja egyoldalúan a fizetés mértékét, ezt közös megegyezéssel lehet csak csökkenteni. Ha a klub önkényesen levon a fizetésből, az edző munkaügyi bíróságra mehet (ha munkaviszony), vagy polgári peres úton követelheti a kiesett jövedelmet (ha vállalkozási vagy megbízási szerződés). Emellett a szakszövetség fegyelmi fórumai is dönthetnek, ha a szerződés a szövetségi szabályok alapján köttetett.

A sportszerződésekben a felek általában rögzítik a sportoló vagy edző szakmai feladatait, az edzésmunkát, a mérkőzéseken való részvételt és egyéb teendőket, valamint a fizetést, juttatásokat. Ezek a szerződések sok esetben munkaszerződésnek minősülnek, de a Sporttörvény és a szakszövetségi előírások sajátos szabályokat hoznak be, például a versenyzési jog átadását, a fegyelmi vagy átigazolási szabályok elfogadását. A szerződések többnyire meghatározott időre köttetnek (szezonok).

A fair play elv a tisztességes és korrekt versenyzést jelenti, magában foglalva a sportszerűséget, a másik fél és a játékvezető tiszteletét. Jogilag az érintett szakszövetségek és a Sporttörvény is tükrözik ezt az elvet. Noha nincs külön 'fair play törvény', a sportszabályzatokban rögzített fegyelmi rendelkezések (például durva játék, csalás, dopping) mind a fair play megóvására szolgálnak.

A sportjog Magyarországon többféle törvény és rendelet keretei között működik, így például a Sportról szóló 2004. évi I. törvény (Sporttörvény) is meghatározza a sporttal kapcsolatos alapelveket, a sportszervezetek működését és a sportolók jogállását. Ezenfelül a Polgári Törvénykönyv, illetve a Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezései is érvényesek a sport világában, különösen szerződéskötés, szponzoráció, versenyeredmények védelme vagy éppen a dopping elleni fellépés területén. Fontos, hogy az egyes sportági szakszövetségek saját szabályzatai is illeszkedjenek a hatályos magyar és nemzetközi joghoz, így biztosítva a sport tisztaságát és az esélyegyenlőséget.

Amikor egy amatőr sportoló úgy dönt, hogy professzionálisként kívánja folytatni, lényeges szempont a szakszövetség átigazolási szabályainak betartása. Ha egy klub szerződést kínál neki, és a játékos elfogadja, a státusza professzionálisra módosul. Ebben az esetben a korábbi amatőr egyesületnél fennálló jogviszony megszűnik, és az új klub megkötheti vele a profi szerződést. Előfordulhat, hogy a korábbi egyesület kompenzációt kér, ha befektetett a sportoló képzésébe.

A Sport Állandó Választottbíróság (SÁV) speciális szerv, amely dönthet a sportági jogvitákban: például átigazolási viták, szerződéses követelések, fegyelmi ügyek, doping- vagy versenytilalom-kérdések, ha a szabályzat így rendelkezik vagy a felek abban állapodtak meg. A választottbírósági eljárás gyorsabb és szakmaibb lehet, mint a rendes bíróság.