Mit jelent a törvényesség elve a közigazgatási jogban?

Például a hatóság segíteni köteles a hiánypótlásban?

A közigazgatási jog a közhatalom gyakorlására és a közigazgatási szervek működésére, valamint az állam és az állampolgárok közötti kapcsolatok szabályozására vonatkozó jogterület. Sokan úgy vélik, ez az államigazgatás működésének alapja, hiszen meghatározza a hatósági eljárások menetét és a különböző állami szervek jogköreit. De miért olyan fontos a közigazgatási jog a jogrendszer egészében, és hogyan illeszkedik a polgári vagy büntetőjogi területekhez?

A hatóság milyen szabadsággal rendelkezik, ha egy jogszabály bizonyos mérlegelést enged?

A hatóságok különféle döntéseket hoznak: engedélyeket, határozatokat, végzéseket. Ezeket összefoglalóan közigazgatási aktusoknak nevezzük. De pontosan mikor beszélünk aktusról, és mi a különbség a határozat és a végzés között?

Például veszélyhelyzet idején hozhat-e a kormány rendeleteket, amelyek átírják a normális eljárási rendet?

A hatóság néha kényszercselekményt alkalmaz, például lakatot tesz egy bezárásra ítélt épületre vagy elszállít egy illegális árusítópultot. Ez a közigazgatási kényszer?

A földügyek, támogatások, állategészségügy, agrárkamarai kérdések mind közigazgatási jog alá tartoznak?

A közigazgatási eljárásról szóló törvény meghatároz ügyintézési határidőket. Mi történik, ha a hatóság nem tudja tartani ezeket a határidőket, és milyen jogorvoslati lehetősége van az ügyfélnek?

A felperesnek miért kell nagyon körültekintően megfogalmazni, hogy mit kér a bíróságtól?