Mit jelent a törvényesség elve a közigazgatási jogban?

Új eljárás indul, vagy a bíróság maga dönt?

A közigazgatási jog a közhatalom gyakorlására és a közigazgatási szervek működésére, valamint az állam és az állampolgárok közötti kapcsolatok szabályozására vonatkozó jogterület. Sokan úgy vélik, ez az államigazgatás működésének alapja, hiszen meghatározza a hatósági eljárások menetét és a különböző állami szervek jogköreit. De miért olyan fontos a közigazgatási jog a jogrendszer egészében, és hogyan illeszkedik a polgári vagy büntetőjogi területekhez?

A közigazgatási jogi szabályok különböző szintű jogforrásokból származnak: Alaptörvény, sarkalatos törvények, kormányrendeletek, önkormányzati rendeletek és egyebek. Hogyan épül fel ez a hierarchia, és miért fontos, hogy a felsőbb szintű jogszabályokkal összhangban legyenek az alsóbb szintűek?

Az orvosok, ügyvédek, mérnökök, tanárok: mind szabályozott szakma?

Egy engedélyezési vagy bírságolási folyamat során a hatóság eljárásba kezd. Milyen fő szakaszokból áll ez az eljárás (pl. kérelem, bizonyítás, döntéshozatal), és mi a szerepük?

Például a Magyar Orvosi Kamara vagy a Mérnöki Kamara is köztestület. Hogyan felügyeli ezeket az állam?

A közigazgatás szervezeti felépítése során a feladatok és hatáskörök elosztása alapvető kérdés: hogyan dől el, hogy melyik szerv milyen ügyekben dönthet? És mi a különbség a feladatkör és a hatáskör között a közigazgatásban?

Egy állampolgárnak milyen lehetőségei vannak, ha nem ért egyet a hatóság döntésével?

A közigazgatási eljárásról szóló törvény meghatároz ügyintézési határidőket. Mi történik, ha a hatóság nem tudja tartani ezeket a határidőket, és milyen jogorvoslati lehetősége van az ügyfélnek?