Milyen jogi formákat ismer a magyar kereskedelmi jog a vállalkozások számára?

Beszélhetünk kártérítési felelősségről, kötbérről, elállásról, de mikor melyik alkalmazható?

Sokan összemossák a polgári jogot és a kereskedelmi jogot, mert mindkét terület a szerződések és a jogügyletek köré épül. Mégis a kereskedelmi jog inkább a kereskedelmi tevékenységek, gazdasági társaságok, illetve a professzionális vállalkozások közötti tranzakciók szabályozására fókuszál. A polgári jog ezzel szemben tágabb, magánszemélyek közötti ügyleteket is magában foglal.

Milyen kereskedelmi jogi szabályok érvényesülnek ilyenkor?

A kereskedelmi jog napjainkban kiterjed a vállalkozások közötti szerződésekre, a vállalatok működésére, a piaci szereplők közötti viszonyokra, valamint a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó szabályokra. Ugyanakkor gyakran átfedésben áll a polgári joggal, hiszen a szerződések általános rendelkezései a Ptk.-ban találhatók. Mégis, a kereskedelmi jog speciális területei magukban foglalják a gazdasági társaságok jogát, a versenyszabályokat, és a nemzetközi kereskedelmi ügyleteket is, például az export-import szerződéseket.

A polgári törvénykönyv alapján a felek elvileg szabadon állapodhatnak meg, de a kereskedelmi jogban vannak speciális korlátok, mint például az EU-s versenyszabályok, a fogyasztóvédelem. Hogyan érvényesül ez?

Az áruk szabad mozgása, a korlátozások minimalizálása és a jogviták rendezésének gyorsasága jellemző. De ott van az Incoterms, a választottbírósági kikötések és az egységes jogi konvenciók szerepe is.

Hogyan különbözik a kezességtől?

Ez védi az eladót nemfizetés esetén? Például ha a vevő a birtokba adás után sem fizet.

A magyar jogot mennyiben határozza meg a Brüsszelben születő irányelváradat?