Mit jelent a ‘felróhatósági alapú’ és a ‘közös megegyezéses’ bontás közötti különbség?

Korábban a magyar családjogban létezett ún. 'felróhatósági alapú' válás, ahol vizsgálták, ki a hibás. Ma a bíróság a házasság megromlásának tényét vizsgálja. Ha kimondható, hogy a kapcsolat helyrehozhatatlan, akkor bontják. A felróhatóság elvesztette a központi szerepét, így a 'közös megegyezéses' eljárás egyszerűbb, a 'tényállásos' eljárásnál pedig a bíróság meggyőződik arról, hogy a házasság valóban megromlott. A konkrét hibáknak (hűtlenség stb.) nincs automatikus hatása a vagyonmegosztásra, legfeljebb a szülői felügyeletnél vagy a tartásnál lehet árnyaló tényező. A közös megegyezés gyorsabb és békésebb út.