Mikor használható a biztosítási fedezetigazolás és mi a különbség a kötvényhez képest?
- 14.01.2025
A biztosítási szerződés lényege, hogy a biztosító díj ellenében vállalja, hogy meghatározott kockázat bekövetkezése esetén meghatározott szolgáltatást nyújt a szerződőnek vagy a kedvezményezettnek. Ezt a fogalmat a vonatkozó magyar törvények és a Polgári Törvénykönyv kiegészítő rendelkezései is részletezik. De pontosan milyen definíció szerepel a hazai jogszabályokban, és melyek azok az elemek, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a felek között biztosítási jogviszony jöjjön létre?
A biztosítás legfőbb ismérve az, hogy a biztosító a szerződésben meghatározott kockázat bekövetkezése esetén anyagi védelmet nyújt a biztosított félnek. A 2013. évi LXXXVIII. törvény (Biztosítási tevékenységről szóló törvény) rögzíti e szerződések alapvető kereteit, a biztosító díjért nyújtott kártérítési vagy szolgáltatási kötelezettségét és a kockázatvállalás feltételeit. Emellett a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) is fontos előírásokat tartalmaz a biztosítási szerződések általános szabályairól, mint például a szerződő felek kötelezettségeiről, a kártérítési elvről és a szerződés megszűnésének eseteiről. A szerződés akkor minősül biztosítási jogviszonynak, ha a biztosító vállalja a kockázatot, a biztosított pedig rendszeresen díjat fizet az anyagi fedezetért.
Ez a weboldal cookie-kat használ a tartalmak és reklámüzenetek személyre szabásához, elemzések gyűjtéséhez és egyéb célokra. Elolvashatja cookie-szabályzatunkat. Ha elfogadja a cookie-k használatát, kattintson az "Elfogadás"gombra.