Mi a teendő, ha hitelezőként nem kapom meg a pénzemet?

Előfordulhat, hogy a kárbejelentés után a biztosító azt állítja, a szerződő vagy biztosított nem adott meg bizonyos információkat (például a kockázatot érintő lényeges tényezőket). Mik a fogyasztó jogai ebben a helyzetben?

A sportszerződésekben a felek általában rögzítik a sportoló vagy edző szakmai feladatait, az edzésmunkát, a mérkőzéseken való részvételt és egyéb teendőket, valamint a fizetést, juttatásokat. Ezek a szerződések sok esetben munkaszerződésnek minősülnek, de a Sporttörvény és a szakszövetségi előírások sajátos szabályokat hoznak be, például a versenyzési jog átadását, a fegyelmi vagy átigazolási szabályok elfogadását. A szerződések többnyire meghatározott időre köttetnek (szezonok).

A tehetséggondozás az utánpótlás korosztályok felkutatását, képzését, fejlődésük követését jelenti. A magyar állam és a sportági szakszövetségek különböző ösztöndíjakat, sportiskolai programokat, akadémiákat működtetnek erre. A TAO támogatások (társasági adókedvezmény) is a sportfejlesztésre irányulnak, amelyekből utánpótlás-nevelést is lehet finanszírozni.

Az innovációs járulék egy speciális teher, melynek célja a kutatás-fejlesztési tevékenység finanszírozásának támogatása. Általában a kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok kötelesek fizetni, bizonyos törvényi mentességek és árbevételi küszöbök figyelembevételével.

Sokat hallani a Nébihről, de nem világos, milyen szerepe van az élelmiszerbiztonságban és hogyan kapcsolódik az agráripari joghoz.

Ha például a másik fél rosszhiszeműen késlelteti az eljárást, van-e jogorvoslat?

Elég csak értesíteni a biztosítót, vagy új szerződést kell kötni?

Milyen kockázatok fenyegetik a lakossági befektetőket, és a jogalkotó hogyan igyekszik mérsékelni ezeket a kockázatokat a befektetővédelem révén?

Ha nemzetközi kereskedelmet bonyolítok, megjelenhetnek váratlanul?