Mit jelent a fair play elve a magyar sportjogban, és van-e jogi szankciója a megsértésének? - Ugyvedek-hu.com
Kedvencek
  • Főoldal
  • Kérdések
  • Mit jelent a fair play elve a magyar sportjogban, és van-e jogi szankciója a megsértésének?

Mit jelent a fair play elve a magyar sportjogban, és van-e jogi szankciója a megsértésének?

Nincs válasz

Kérdés

0
0
0

08.11.2024

A fair play elv a tisztességes és korrekt versenyzést jelenti, magában foglalva a sportszerűséget, a másik fél és a játékvezető tiszteletét. Jogilag az érintett szakszövetségek és a Sporttörvény is tükrözik ezt az elvet. Noha nincs külön ‘fair play törvény’, a sportszabályzatokban rögzített fegyelmi rendelkezések (például durva játék, csalás, dopping) mind a fair play megóvására szolgálnak.

Odgovor na pitanje
12.11.2024
A válasz dátuma: 12.11.2024

Ha valaki megsérti a fair play szabályait – mondjuk szándékosan megsérti ellenfelét, csal, verbálisan támadja a játékvezetőt – a szakszövetség fegyelmi bizottsága eljárást folytat, és eltiltást, pénzbüntetést szabhat ki. Súlyosabban minősülnek azok az esetek, ahol a fair play megkerülése sportfogadási csalással vagy szervezett bundázással párosul, mert ott már büntetőjogi felelősség is felmerülhet. Így a fair play megsértésének következményei eltérőek lehetnek, az enyhe fegyelmitől egészen a bírósági eljárásig.

Похожие вопросы

Összes megjelenítése

Mi történik, ha egy külföldi klub magyar bíróság elé kerül egy sportjogi vitában?

Nincs válasz
14.01.2025
Általában a nemzetközi sportjogi vitákban a felek elfogadják a nemzetközi választottbíróság (CAS) hatáskörét. De ha a vita Magyarországon is releváns (pl. magyar játékossal vagy magyar rendezvénnyel kapcsolatos), a magyar bíróság dönthet a joghatóság kérdéséről. Ha a felek aláírták, hogy a magyar bíróságot illetik a jogviták, akkor a külföldi klubnak meg kell jelennie a magyar eljárásban.
Читать далее
0
0
0

Lehetséges-e, hogy a klubközi átigazolási díjak összege korlátozva legyen a magyar jog szerint?

Nincs válasz
26.12.2024
A klubok közötti átigazolási összegek általában piaci alapon alakulnak ki. A Sporttörvény vagy egyéb hazai jogszabály nem állapít meg konkrét felső limitet az átigazolási díjakra. Ugyanakkor az európai és nemzetközi szövetségek (FIFA) szabályozása is befolyásolja a transzfereket, például a fiatalkorú játékosokra vonatkozó előírásokkal vagy a pénzügyi fair play elveivel. Ha azonban a díjak extrém módon befolyásolják a piaci egyensúlyt, a versenyjogi szempontok is felmerülhetnek.
Читать далее
0
0
0

Mit jelentenek a gyűlöletbeszéd elleni szabályok a stadionokban?

Nincs válasz
04.01.2025
A sportrendezvényeken gyakran előfordul sajnos rasszista, szexista vagy gyűlöletkeltő megnyilvánulás a szurkolók részéről. A Sporttörvény és a Büntető Törvénykönyv is szigorúan fellép ellenük. Ha a szurkolók ilyen rigmusokat skandálnak vagy transzparenseket helyeznek ki, a szövetség fegyelmi büntetéseket szabhat ki a klubra (zártkapus mérkőzés, pénzbírság). Súlyos esetben büntetőeljárás is indulhat uszítás miatt.
Читать далее
0
0
0

Milyen sajátosságai vannak a sportszerződéseknek (játékos- vagy edzői szerződések) a munkaügyi szabályokhoz képest?

Nincs válasz
22.12.2024
A sportszerződésekben a felek általában rögzítik a sportoló vagy edző szakmai feladatait, az edzésmunkát, a mérkőzéseken való részvételt és egyéb teendőket, valamint a fizetést, juttatásokat. Ezek a szerződések sok esetben munkaszerződésnek minősülnek, de a Sporttörvény és a szakszövetségi előírások sajátos szabályokat hoznak be, például a versenyzési jog átadását, a fegyelmi vagy átigazolási szabályok elfogadását. A szerződések többnyire meghatározott időre köttetnek (szezonok).
Читать далее
0
0
0

Miként kezelik a magyar jog szerint a közvetítő (ügynök) szerepét sportolói átigazolások során?

Nincs válasz
05.11.2024
A Sporttörvény utal a hivatásos sportolók átigazolásának közvetítésére, de a részletszabályokat általában a szakszövetségek rögzítik. A FIFA például a labdarúgásban licencelt ügynöki rendszert vezetett be (korábban Players' Agent, most Football Agent), amelynek célja, hogy az ügynökök szakmailag felkészültek és erkölcsileg megbízhatók legyenek. A magyar labdarúgásban a MLSZ is fenntart szabályokat az ügynökök nyilvántartására és díjazására.
Читать далее
0
0
0

Milyen jogviták esetén fordulhatnak sportolók vagy klubok a Sport Állandó Választottbírósághoz?

Nincs válasz
24.12.2024
A Sport Állandó Választottbíróság (SÁV) speciális szerv, amely dönthet a sportági jogvitákban: például átigazolási viták, szerződéses követelések, fegyelmi ügyek, doping- vagy versenytilalom-kérdések, ha a szabályzat így rendelkezik vagy a felek abban állapodtak meg. A választottbírósági eljárás gyorsabb és szakmaibb lehet, mint a rendes bíróság.
Читать далее
0
0
0

Mikor lehet egy sportvezetőt felelősségre vonni, ha szabálytalan pénzügyi tranzakciók történtek a klubnál?

Nincs válasz
17.01.2025
Ha a klubelnök vagy egy másik vezető tisztségviselő döntései súlyos pénzügyi visszaéléshez, hűtlen kezeléshez vagy sikkasztáshoz vezetnek, akkor a büntetőjogi felelősség felmerül. Ezt a Büntető Törvénykönyv szabályozza: ha a vezető a klub vagyonát jogellenesen csorbítja, ellopja vagy csalárd módon kezeli, akkor büntetőeljárás indulhat ellene. A klubtagok vagy a támogatók is feljelentést tehetnek.
Читать далее
0
0
0

Mi a helyzet a kiskorú sportolók védelmével és a korhatáros versenyeken való részvétellel?

Nincs válasz
12.01.2025
A magyar jogban a kiskorúak védelme kiemelt jelentőségű. A Sporttörvény, illetve a gyermekvédelmi szabályok előírják, hogy a kiskorúak nem dolgoztathatók túl, edzés- és versenylehetőségeik nem korlátozhatják túlzottan tanulmányaikat. A szövetségek gyakran korosztályos bajnokságokat működtetnek, ahol adott életkor felett lehet csak részt venni. Szigorú szabályok vonatkoznak a gyermek sportolók átigazolására is, hogy ne éljenek vissza velük.
Читать далее
0
0
0

Milyen jogi keretek biztosítják, hogy a nemi identitásuk vagy transznemű státuszuk miatt senkit ne zárjanak ki a sportversenyekről Magyarországon?

Nincs válasz
27.12.2024
A nemi identitás és a hátrányos megkülönböztetés tilalma az egyenlő bánásmódról szóló törvényből és az Alaptörvényből vezethető le. Ezen túlmenően a sportági szövetségeknek is úgy kell kialakítaniuk a versenykiírásokat, hogy ne legyen indokolatlan diszkrimináció. Nemzetközi szinten (pl. IOC irányelvek) is léteznek szabályok a transznemű sportolók részvételére, például hormonális feltételek. Magyarországon a szakszövetségek ennek megfelelően alakítják ki a kritériumokat.
Читать далее
0
0
0
Összes megjelenítése