Mit jelent a fair play elve a magyar sportjogban, és van-e jogi szankciója a megsértésének?

A sportjog Magyarországon többféle törvény és rendelet keretei között működik, így például a Sportról szóló 2004. évi I. törvény (Sporttörvény) is meghatározza a sporttal kapcsolatos alapelveket, a sportszervezetek működését és a sportolók jogállását. Ezenfelül a Polgári Törvénykönyv, illetve a Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezései is érvényesek a sport világában, különösen szerződéskötés, szponzoráció, versenyeredmények védelme vagy éppen a dopping elleni fellépés területén. Fontos, hogy az egyes sportági szakszövetségek saját szabályzatai is illeszkedjenek a hatályos magyar és nemzetközi joghoz, így biztosítva a sport tisztaságát és az esélyegyenlőséget.

Egyéni sportban, például teniszben, a sportoló maga felel a szabályok betartásáért, és ha durva, veszélyes cselekményt követ el, polgári és fegyelmi felelősségre vonható. Csapatsportban (foci, kézilabda) szintén a vétkes játékost büntetik elsődlegesen, de a csapat is kaphat szankciót (pl. csapatsport fegyelmi pontlevonás). A polgári jogi kártérítés is fennáll, ha a sértett játékos bizonyítja, hogy a másik fél szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott kárt.

Az antidopping előírások betartása kötelező minden sportszervezet és sportoló számára. Ha egy sportszervezet nem működik együtt a doppingellenes hatóságokkal, vagy nem vezeti be a szükséges ellenőrzéseket, jelentős bírságra számíthat, súlyosabb esetben pedig akár kizárhatják a hivatalos versenyrendszerből. A sportolók doppingvétségei szintén komoly szankciókat vonnak maguk után, például felfüggesztést vagy eltiltást.

A szakszövetségek (pl. Magyar Labdarúgó Szövetség, Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége) feladata a sportág szervezése, a versenyrendszerek működtetése, a válogatott összeállítása, továbbá fegyelmi ügyek intézése. A Sporttörvény keretet ad tevékenységüknek, de ők alakítják ki a részletes szabályzatokat, pl. átigazolási és versenykiírási rendszert. A sportolók, edzők és klubok tagjai vagy licence alá tartoznak, így a szakszövetség döntései mindenkire kötelezőek.

A klubok közötti átigazolási összegek általában piaci alapon alakulnak ki. A Sporttörvény vagy egyéb hazai jogszabály nem állapít meg konkrét felső limitet az átigazolási díjakra. Ugyanakkor az európai és nemzetközi szövetségek (FIFA) szabályozása is befolyásolja a transzfereket, például a fiatalkorú játékosokra vonatkozó előírásokkal vagy a pénzügyi fair play elveivel. Ha azonban a díjak extrém módon befolyásolják a piaci egyensúlyt, a versenyjogi szempontok is felmerülhetnek.

A profi sportolók bérjövedelme ugyanúgy adóköteles, mint más munkavállalóké, az SZJA törvény szerint. Ha valaki munkaviszonyban van a klubnál, a klub munkáltatóként levonja a járulékokat és az adót. Ha megbízás alapján dolgozik, akkor önadózóként kell teljesíteni az adókötelezettséget. Egyes kiemelt sportolók számára léteznek speciális adókedvezmények, vagy KATA lehetőség, de ez szigorú feltételekkel bír.

A Sporttörvény utal a hivatásos sportolók átigazolásának közvetítésére, de a részletszabályokat általában a szakszövetségek rögzítik. A FIFA például a labdarúgásban licencelt ügynöki rendszert vezetett be (korábban Players' Agent, most Football Agent), amelynek célja, hogy az ügynökök szakmailag felkészültek és erkölcsileg megbízhatók legyenek. A magyar labdarúgásban a MLSZ is fenntart szabályokat az ügynökök nyilvántartására és díjazására.

A sportszerződésekben a felek általában rögzítik a sportoló vagy edző szakmai feladatait, az edzésmunkát, a mérkőzéseken való részvételt és egyéb teendőket, valamint a fizetést, juttatásokat. Ezek a szerződések sok esetben munkaszerződésnek minősülnek, de a Sporttörvény és a szakszövetségi előírások sajátos szabályokat hoznak be, például a versenyzési jog átadását, a fegyelmi vagy átigazolási szabályok elfogadását. A szerződések többnyire meghatározott időre köttetnek (szezonok).

Elsősorban meg kell nézni, hogy a sportoló milyen szerződéses jogviszonyban áll a klubbal: munkaviszony vagy polgári jogi szerződés. Ha munkaviszonyban van, munkaügyi perben érvényesítheti bérkövetelését. Ha polgári jogi (megbízási) szerződése van, polgári bírósághoz fordulhat. Ezenfelül a sportszövetség szabályzatai is lehetnek relevánsak, és a fegyelmi bizottság is elrendelheti a klub büntetését.