Milyen jogkövetkezményei vannak a közigazgatási jogsértésnek?

A vállalkozásomnál tartott hatósági ellenőrzés után egyből megkaptam a jogsértést megállapító határozatot, anélkül, hogy előtte lehetőséget kaptam volna arra, hogy nyilatkozzak vagy észrevételt tegyek a feltárt hiányosságokkal kapcsolatban. Szeretném tudni, hogy ez sérti-e a közigazgatási eljárási törvényben rögzített meghallgatáshoz való jogomat, és ha igen, ez milyen következménnyel jár a határozat érvényességére nézve, illetve hogyan hivatkozhatok erre a fellebbezésemben.

A közigazgatási szervek számos döntést hoznak, de ezeket a döntéseket valamilyen jogszabályi felhatalmazásra kell alapozniuk. Hogyan érvényesül a törvényesség elve, és milyen következményekkel jár, ha egy hatóság jogszabályt sért?

A hatóság néha kényszercselekményt alkalmaz, például lakatot tesz egy bezárásra ítélt épületre vagy elszállít egy illegális árusítópultot. Ez a közigazgatási kényszer?

Ha a hatóság döntése szerintem törvénytelen, hova fordulhatok? És miben különbözik ez a fellebbezéstől?

Az uniós szabályozás befolyásolja a hazai adminisztratív eljárásokat és hatósági döntéseket. Milyen példák vannak erre, és hogyan kell a közigazgatásnak alkalmazkodnia?

Az építésügyi hatóság bírságot szabott ki rám arra hivatkozva, hogy a kerítésem magassága meghaladja a megengedett mértéket, de saját méréseim szerint az előírásoknak megfelelő magasságú, és úgy gondolom, hogy a hatóság hibásan mérte fel a helyszínt. Szeretném tudni, hogyan tudom hivatalosan vitatni a hatóság tényállás-megállapítását, kérhetek-e független szakértői felmérést, és milyen bizonyítékokkal tudom alátámasztani az álláspontomat a fellebbezésben.

A közigazgatás szervezeti felépítése során a feladatok és hatáskörök elosztása alapvető kérdés: hogyan dől el, hogy melyik szerv milyen ügyekben dönthet? És mi a különbség a feladatkör és a hatáskör között a közigazgatásban?

A jegyző az önkormányzatoknál kulcsfigurának tűnik, de milyen feladatai vannak?