Milyen adózási szabályok vonatkoznak a hivatásos sportolók jövedelmére?

Bizonyos sportágakban vagy versenyek részvételéhez előírja a szövetség, hogy a sportolónak rendelkeznie kell baleset- és egészségbiztosítással. A Sporttörvény közvetlenül nem teszi kötelezővé, de a szövetségek saját szabályzataikkal gyakran követelik. A profi klubok sokszor csoportos balesetbiztosítást kötnek a játékosokra, illetve felelősségbiztosítást is fenntartanak, ami a nézők felé fennálló kockázatot fedi.

A Sport Állandó Választottbíróság (SÁV) speciális szerv, amely dönthet a sportági jogvitákban: például átigazolási viták, szerződéses követelések, fegyelmi ügyek, doping- vagy versenytilalom-kérdések, ha a szabályzat így rendelkezik vagy a felek abban állapodtak meg. A választottbírósági eljárás gyorsabb és szakmaibb lehet, mint a rendes bíróság.

A Sporttörvény részletesen meghatározza, hogy milyen formában alapíthatók és működtethetők sportegyesületek és sportvállalkozások. Előírja a létrehozáshoz szükséges feltételeket (alapszabály, tagok, célkitűzések), a különböző szervezeti formákat (egyesület, kft., rt.), a vezető tisztségviselők felelősségét, valamint a pénzügyi és beszámolási kötelezettségeket. Ezen felül azt is rögzíti, hogy a sportszervezeteket mennyiben befolyásolják a szakszövetségi szabályok.

Az Alaptörvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimondják a nemi megkülönböztetés tilalmát, ami a sportban is érvényes. A Sporttörvény és a szakszövetségek szabályzatai sem tehetnek különbséget a női és férfi sportolók között a versenyhez való hozzáférésben, az edzésfeltételekben, vagy a díjazásban, kivéve, ha a sport sajátosságai indokolják a nemek szerinti elkülönítést. A bérbeli diszkrimináció tiltott, ha azonos teljesítményről van szó.

A sportrendezvény szervezője (legtöbbször a hazai klub vagy a szövetség) felelős a rendezvény biztonságáért. Ide tartozik a rendfenntartás megszervezése, a beléptetés ellenőrzése, pirotechnika tilalmának betartatása, illetve adott esetben rendőri jelenlét megkérése. A Sporttörvény és a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletek meghatározzák a létesítményre, a beléptetőrendszerre és a biztonsági szolgálatra vonatkozó előírásokat. Ha mulasztanak, a rendezőt felelősségre vonhatják, és kártérítéssel is tartozhat.

A szponzoráció során a támogató (szponzor) pénzbeli vagy más jellegű támogatást nyújt egy sportolónak, csapatnak vagy rendezvénynek, cserébe megjelenési lehetőségeket kap (például logó az öltözéken, megemlítés a kommunikációban). A reklámszerződés ennél konkrétabb reklámtevékenységet jelent, ahol a sportoló vagy csapat kifejezetten reklámkötelezettséget vállal. A kettő gyakran keveredhet.

A magyar jogban a kiskorúak védelme kiemelt jelentőségű. A Sporttörvény, illetve a gyermekvédelmi szabályok előírják, hogy a kiskorúak nem dolgoztathatók túl, edzés- és versenylehetőségeik nem korlátozhatják túlzottan tanulmányaikat. A szövetségek gyakran korosztályos bajnokságokat működtetnek, ahol adott életkor felett lehet csak részt venni. Szigorú szabályok vonatkoznak a gyermek sportolók átigazolására is, hogy ne éljenek vissza velük.

Amikor egy amatőr sportoló úgy dönt, hogy professzionálisként kívánja folytatni, lényeges szempont a szakszövetség átigazolási szabályainak betartása. Ha egy klub szerződést kínál neki, és a játékos elfogadja, a státusza professzionálisra módosul. Ebben az esetben a korábbi amatőr egyesületnél fennálló jogviszony megszűnik, és az új klub megkötheti vele a profi szerződést. Előfordulhat, hogy a korábbi egyesület kompenzációt kér, ha befektetett a sportoló képzésébe.

Magyarországon az Egészségügyi törvény, valamint a nemdohányzók védelméről szóló törvény szabályozza a zárt légterű nyilvános helyeken és bizonyos szabadtéri területeken a dohányzás tiltását. A stadionokban, sportcsarnokokban rendszerint tilos a dohányzás a lelátókon és a zárt részeken. Emellett a sportrendezvényeket szervező klubok további korlátozásokat vezethetnek be.