Mi történik, ha egy külföldi klub magyar bíróság elé kerül egy sportjogi vitában?

A sportszerződésekben a felek általában rögzítik a sportoló vagy edző szakmai feladatait, az edzésmunkát, a mérkőzéseken való részvételt és egyéb teendőket, valamint a fizetést, juttatásokat. Ezek a szerződések sok esetben munkaszerződésnek minősülnek, de a Sporttörvény és a szakszövetségi előírások sajátos szabályokat hoznak be, például a versenyzési jog átadását, a fegyelmi vagy átigazolási szabályok elfogadását. A szerződések többnyire meghatározott időre köttetnek (szezonok).

Magyarországon a sportfogadás állami monopóliumú tevékenység, a Szerencsejáték Zrt. működteti a Totót, Tippmixet, stb. A belőle származó bevételek egy részét a kormány a sport támogatására fordítja, például a szakszövetségek működési költségeire vagy utánpótlásra. Emellett a Sporttörvény is rendelkezik arról, hogy bizonyos fogadási típusokból milyen arányban kap részesedést az érintett sportág.

A profi sportolók bérjövedelme ugyanúgy adóköteles, mint más munkavállalóké, az SZJA törvény szerint. Ha valaki munkaviszonyban van a klubnál, a klub munkáltatóként levonja a járulékokat és az adót. Ha megbízás alapján dolgozik, akkor önadózóként kell teljesíteni az adókötelezettséget. Egyes kiemelt sportolók számára léteznek speciális adókedvezmények, vagy KATA lehetőség, de ez szigorú feltételekkel bír.

A kettős karrier azt jelenti, hogy a sportoló magas szinten űzi a sportot, miközben tanulmányokat is folytat, vagy más szakmai pályára készül. A Nemzeti Köznevelési és felsőoktatási törvények lehetővé teszik a tanulmányi kedvezményeket (rugalmas órarend, vizsgák halasztása) élsportolók számára. A Sporttörvény pedig támogatja, hogy a sportszervezetek is segítsék a sportolók oktatását és pályaváltását.

A bundázás, vagyis mérkőzések, eredmények előre megbeszélése, illetve a fogadások manipulálása bűncselekménynek minősül Magyarországon. A Büntető Törvénykönyv szerint ha valaki anyagi haszon reményében befolyásolja a mérkőzések kimenetelét, vagy erre kísérletet tesz, az szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanígy büntetendő, aki fogadási csaláshoz segítséget nyújt vagy arra felbujt.

A sportjog Magyarországon többféle törvény és rendelet keretei között működik, így például a Sportról szóló 2004. évi I. törvény (Sporttörvény) is meghatározza a sporttal kapcsolatos alapelveket, a sportszervezetek működését és a sportolók jogállását. Ezenfelül a Polgári Törvénykönyv, illetve a Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezései is érvényesek a sport világában, különösen szerződéskötés, szponzoráció, versenyeredmények védelme vagy éppen a dopping elleni fellépés területén. Fontos, hogy az egyes sportági szakszövetségek saját szabályzatai is illeszkedjenek a hatályos magyar és nemzetközi joghoz, így biztosítva a sport tisztaságát és az esélyegyenlőséget.

Ha egy magyar edző külföldi klubbal köt szerződést, akkor az adott ország munkajogi vagy polgári jogi szabályait kell figyelembe venni, illetve a helyi sportszövetségi előírásokat. Az edzőnek be kell tartania a bevándorlási és munkavállalási követelményeket (vízum, engedély), hacsak nem EU-tagállamban dolgozik, ahol szabad mozgás és letelepedés van. A magyar adózási kötelességek a lakóhelyétől és a kettős adóztatási egyezményektől függnek.

Elsősorban meg kell nézni, hogy a sportoló milyen szerződéses jogviszonyban áll a klubbal: munkaviszony vagy polgári jogi szerződés. Ha munkaviszonyban van, munkaügyi perben érvényesítheti bérkövetelését. Ha polgári jogi (megbízási) szerződése van, polgári bírósághoz fordulhat. Ezenfelül a sportszövetség szabályzatai is lehetnek relevánsak, és a fegyelmi bizottság is elrendelheti a klub büntetését.

A Sport Állandó Választottbíróság (SÁV) speciális szerv, amely dönthet a sportági jogvitákban: például átigazolási viták, szerződéses követelések, fegyelmi ügyek, doping- vagy versenytilalom-kérdések, ha a szabályzat így rendelkezik vagy a felek abban állapodtak meg. A választottbírósági eljárás gyorsabb és szakmaibb lehet, mint a rendes bíróság.