Mi a szerepe a feltűnő értékaránytalanságnak (laesio enormis) és mikor alkalmazható?

A feltűnő értékaránytalanság (laesio enormis) annyiban releváns, hogy ha egy szerződésben egyik fél kirívóan rossz ellenértéket kap (akár a fele vagy harmada reális értéknek), a szerződést megtámadhatja, mondván, lényeges érdeksérelem érte. A mai Ptk.-ban kógens előírások nincsenek rá, de az általános clausula rebus sic stantibus vagy a tisztességtelen feltételek fogalma, valamint a jóerkölcsbe ütközés alapul szolgálhat. Régebben explicit szabály volt, manapság inkább a szerződéses akarat, és a megtámadhatóság kapcsán kerül szóba, főképp ha a másik fél kihasználta ezt a helyzetet.