Ki számít hivatásos sportolónak a magyar jog szerint, és miben tér el a helyzete az amatőr sportolókétól? - Ugyvedek-hu.com
  • Főoldal
  • Kérdések
  • Ki számít hivatásos sportolónak a magyar jog szerint, és miben tér el a helyzete az amatőr sportolókétól?

Ki számít hivatásos sportolónak a magyar jog szerint, és miben tér el a helyzete az amatőr sportolókétól?

Nincs válasz

Kérdés

0
0
2

28.10.2024

A Sporttörvény rögzíti, hogy hivatásos sportoló az, aki sportszervezetnél vagy sportvállalkozásnál munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, díjazás ellenében végez sporttevékenységet. Az amatőröknél nincsen rendszeres, a sportból származó bevételük, ők többnyire kedvtelésből, nem kenyérkereseti céllal űzik az adott sportágat. A hivatásos sportolókra külön szerződéses feltételek vonatkoznak, és munkajogi vagy polgári jogi szerződéseikben meghatározott kötelezettségeik, jogköreik vannak.

Odgovor na pitanje 29.10.2024
A válasz dátuma: 29.10.2024

A hivatásos sportoló a napi tevékenységével jövedelmet termel, profi sportszerződése alapján meghatározott fizetést kap, illetve gyakran szponzori megállapodásokat is köt. Az amatőr ezzel szemben versenyzési lehetőséget kap, de jövedelme főként más forrásból származik, vagy egyáltalán nincs is közvetlen sportjövedelme. A profi státusz több jogot, de több kötelezettséget is jelent: például a hivatásos sportolónak kötelező részt vennie az edzéseken, mérkőzéseken, és szerződésben rögzített feltételeknek kell megfelelnie (például átigazolási szabályok, reklámkötelezettségek). Az amatőr sportolót általában kevésbé kötik ezek a szigorú szerződéses feltételek, de kevesebb jogi védelem is illeti meg szerződéses szinten.

Hasonló kérdések

Van-e különbség az egyéni és csapatsportban a jogi felelősség megítélésében, ha valaki durván megsérül egy mérkőzésen?

Nincs válasz
17.11.2024
Egyéni sportban, például teniszben, a sportoló maga felel a szabályok betartásáért, és ha durva, veszélyes cselekményt követ el, polgári és fegyelmi felelősségre vonható. Csapatsportban (foci, kézilabda) szintén a vétkes játékost büntetik elsődlegesen, de a csapat is kaphat szankciót (pl. csapatsport fegyelmi pontlevonás). A polgári jogi kártérítés is fennáll, ha a sértett játékos bizonyítja, hogy a másik fél szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott kárt.
Tovább olvasás
0
0
1

Milyen feltételek mellett tarthat egy magyar edző külföldi sporttevékenységet, és milyen szabályozás vonatkozik rá?

Nincs válasz
06.11.2024
Ha egy magyar edző külföldi klubbal köt szerződést, akkor az adott ország munkajogi vagy polgári jogi szabályait kell figyelembe venni, illetve a helyi sportszövetségi előírásokat. Az edzőnek be kell tartania a bevándorlási és munkavállalási követelményeket (vízum, engedély), hacsak nem EU-tagállamban dolgozik, ahol szabad mozgás és letelepedés van. A magyar adózási kötelességek a lakóhelyétől és a kettős adóztatási egyezményektől függnek.
Tovább olvasás
0
0
3

Mik a hazai szabályok a sportrendezvények dohányzási tilalmára vonatkozóan?

Nincs válasz
10.01.2025
Magyarországon az Egészségügyi törvény, valamint a nemdohányzók védelméről szóló törvény szabályozza a zárt légterű nyilvános helyeken és bizonyos szabadtéri területeken a dohányzás tiltását. A stadionokban, sportcsarnokokban rendszerint tilos a dohányzás a lelátókon és a zárt részeken. Emellett a sportrendezvényeket szervező klubok további korlátozásokat vezethetnek be.
Tovább olvasás
0
0
1

Hogyan védhetők a sportolók személyiségi jogai és képmása a média megjelenések során?

Nincs válasz
13.01.2025
A sportolók is rendelkeznek a saját képmásuk feletti joggal: csak hozzájárulásukkal használható fel reklámban, termékmegjelenítésben, plakátokon. Ugyanakkor a sajtószabadság érdekében a hírértékkel bíró sporteseményekről készült felvételeket (pl. meccsjelenetek) nyilvánosságra lehet hozni a sportrendezvény tudósításának céljából, de a kereskedelmi felhasználáshoz (pl. brandépítés) már a sportoló engedélye kell. A Polgári Törvénykönyv és a Szerzői Jogi Törvény egyaránt védi a képmáshoz fűződő jogokat.
Tovább olvasás
0
0
3

Miként szabályozza a Büntető Törvénykönyv a fogadási csalásokat és a bundázást?

Nincs válasz
19.11.2024
A bundázás, vagyis mérkőzések, eredmények előre megbeszélése, illetve a fogadások manipulálása bűncselekménynek minősül Magyarországon. A Büntető Törvénykönyv szerint ha valaki anyagi haszon reményében befolyásolja a mérkőzések kimenetelét, vagy erre kísérletet tesz, az szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanígy büntetendő, aki fogadási csaláshoz segítséget nyújt vagy arra felbujt.
Tovább olvasás
0
0
2

Mi a különbség a szellemi tulajdon védelme és a sportszövetségek által kiadott márkavédelmek között?

Nincs válasz
25.11.2024
Szellemi tulajdon alatt a védjegyek, szerzői jogok, ipari minták stb. értendők, amelyeket a sportban is használhatnak (például klubcímerek, logók, kabalák). A sportszövetségek gyakran regisztrálnak védjegyeket saját versenyeik vagy márkáik (pl. „NB I” vagy „Magyar Kupa”) védelmére, és az engedély nélküli használat ellen fellépnek. A védjegyoltalom és a szerzői jogi oltalom eltérő jogalapon nyugszik, de mindkettő a jogtulajdonost védi a jogosulatlan kereskedelmi felhasználással szemben.
Tovább olvasás
0
0
3

Miként kezelik a magyar jog szerint a közvetítő (ügynök) szerepét sportolói átigazolások során?

Nincs válasz
05.11.2024
A Sporttörvény utal a hivatásos sportolók átigazolásának közvetítésére, de a részletszabályokat általában a szakszövetségek rögzítik. A FIFA például a labdarúgásban licencelt ügynöki rendszert vezetett be (korábban Players' Agent, most Football Agent), amelynek célja, hogy az ügynökök szakmailag felkészültek és erkölcsileg megbízhatók legyenek. A magyar labdarúgásban a MLSZ is fenntart szabályokat az ügynökök nyilvántartására és díjazására.
Tovább olvasás
0
0
3

Milyen jogszabály védi az egyenlő esélyt a női és a férfi sportolók között Magyarországon?

Nincs válasz
09.01.2025
Az Alaptörvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimondják a nemi megkülönböztetés tilalmát, ami a sportban is érvényes. A Sporttörvény és a szakszövetségek szabályzatai sem tehetnek különbséget a női és férfi sportolók között a versenyhez való hozzáférésben, az edzésfeltételekben, vagy a díjazásban, kivéve, ha a sport sajátosságai indokolják a nemek szerinti elkülönítést. A bérbeli diszkrimináció tiltott, ha azonos teljesítményről van szó.
Tovább olvasás
0
0
4

Mit jelent a tehetséggondozás és a támogatási rendszer a sportban?

Nincs válasz
11.11.2024
A tehetséggondozás az utánpótlás korosztályok felkutatását, képzését, fejlődésük követését jelenti. A magyar állam és a sportági szakszövetségek különböző ösztöndíjakat, sportiskolai programokat, akadémiákat működtetnek erre. A TAO támogatások (társasági adókedvezmény) is a sportfejlesztésre irányulnak, amelyekből utánpótlás-nevelést is lehet finanszírozni.
Tovább olvasás
0
0
2
Összes megjelenítése