Hogyan védhetők a sportolók személyiségi jogai és képmása a média megjelenések során? - Ugyvedek-hu.com
Kedvencek
  • Főoldal
  • Kérdések
  • Hogyan védhetők a sportolók személyiségi jogai és képmása a média megjelenések során?

Hogyan védhetők a sportolók személyiségi jogai és képmása a média megjelenések során?

Nincs válasz

Kérdés

0
0
0

13.01.2025

A sportolók is rendelkeznek a saját képmásuk feletti joggal: csak hozzájárulásukkal használható fel reklámban, termékmegjelenítésben, plakátokon. Ugyanakkor a sajtószabadság érdekében a hírértékkel bíró sporteseményekről készült felvételeket (pl. meccsjelenetek) nyilvánosságra lehet hozni a sportrendezvény tudósításának céljából, de a kereskedelmi felhasználáshoz (pl. brandépítés) már a sportoló engedélye kell. A Polgári Törvénykönyv és a Szerzői Jogi Törvény egyaránt védi a képmáshoz fűződő jogokat.

Odgovor na pitanje
17.01.2025
A válasz dátuma: 17.01.2025

Ha egy sportoló nevével vagy fényképével visszaélve forgalmaznak terméket anélkül, hogy beleegyezett volna, az személyiségi jogi jogsértés és adott esetben versenyjogi vétség is lehet. A sportolót kártérítés és sérelemdíj illeti meg. A sportszerződések sokszor kitérnek a képmásjog hasznosítására, például a klub meccsreklámjaiban való szereplésre. Mindennek célja, hogy a sportoló ne tudatlanul veszítse el a képmásával való rendelkezési jogát.

Похожие вопросы

Összes megjelenítése

Milyen sajátosságai vannak a sportszerződéseknek (játékos- vagy edzői szerződések) a munkaügyi szabályokhoz képest?

Nincs válasz
22.12.2024
A sportszerződésekben a felek általában rögzítik a sportoló vagy edző szakmai feladatait, az edzésmunkát, a mérkőzéseken való részvételt és egyéb teendőket, valamint a fizetést, juttatásokat. Ezek a szerződések sok esetben munkaszerződésnek minősülnek, de a Sporttörvény és a szakszövetségi előírások sajátos szabályokat hoznak be, például a versenyzési jog átadását, a fegyelmi vagy átigazolási szabályok elfogadását. A szerződések többnyire meghatározott időre köttetnek (szezonok).
Читать далее
0
0
0

Milyen módon rendezik a sportfogadási bevételek jogi hátterét, és hogyan részesülnek belőle a sportszövetségek?

Nincs válasz
28.10.2024
Magyarországon a sportfogadás állami monopóliumú tevékenység, a Szerencsejáték Zrt. működteti a Totót, Tippmixet, stb. A belőle származó bevételek egy részét a kormány a sport támogatására fordítja, például a szakszövetségek működési költségeire vagy utánpótlásra. Emellett a Sporttörvény is rendelkezik arról, hogy bizonyos fogadási típusokból milyen arányban kap részesedést az érintett sportág.
Читать далее
0
0
0

Mit tehet egy edző, ha a klub egyoldalúan csökkenti a fizetését szerződésmódosítás nélkül?

Nincs válasz
18.12.2024
Ez munka- vagy szerződésszegésnek minősül. A klub nem módosíthatja egyoldalúan a fizetés mértékét, ezt közös megegyezéssel lehet csak csökkenteni. Ha a klub önkényesen levon a fizetésből, az edző munkaügyi bíróságra mehet (ha munkaviszony), vagy polgári peres úton követelheti a kiesett jövedelmet (ha vállalkozási vagy megbízási szerződés). Emellett a szakszövetség fegyelmi fórumai is dönthetnek, ha a szerződés a szövetségi szabályok alapján köttetett.
Читать далее
0
0
0

Hogyan működik a játékengedély (licenc) rendszere a csapatsportokban?

Nincs válasz
27.10.2024
A szakszövetségek – például a Magyar Labdarúgó Szövetség – licenc szabályzatot hoznak létre, amely előírja a kluboknak, hogy bizonyos pénzügyi, infrastrukturális és sportszakmai követelményeknek megfeleljenek. Ez alapján adják ki a játékengedélyt, amely nélkül a klub nem indulhat az adott bajnokságban. Ha a klub nem teljesíti az előírt kritériumokat, a licencet megtagadhatják vagy visszavonhatják.
Читать далее
0
0
0

Mit jelent a fair play elve a magyar sportjogban, és van-e jogi szankciója a megsértésének?

Nincs válasz
08.11.2024
A fair play elv a tisztességes és korrekt versenyzést jelenti, magában foglalva a sportszerűséget, a másik fél és a játékvezető tiszteletét. Jogilag az érintett szakszövetségek és a Sporttörvény is tükrözik ezt az elvet. Noha nincs külön 'fair play törvény', a sportszabályzatokban rögzített fegyelmi rendelkezések (például durva játék, csalás, dopping) mind a fair play megóvására szolgálnak.
Читать далее
0
0
0

Mit tehet egy sportoló, ha a klubja nem fizeti ki a szerződés szerinti bérét?

Nincs válasz
12.01.2025
Elsősorban meg kell nézni, hogy a sportoló milyen szerződéses jogviszonyban áll a klubbal: munkaviszony vagy polgári jogi szerződés. Ha munkaviszonyban van, munkaügyi perben érvényesítheti bérkövetelését. Ha polgári jogi (megbízási) szerződése van, polgári bírósághoz fordulhat. Ezenfelül a sportszövetség szabályzatai is lehetnek relevánsak, és a fegyelmi bizottság is elrendelheti a klub büntetését.
Читать далее
0
0
0

Lehet-e amatőr sportolónak hirtelen profivá válni, és milyen átigazolási szabályok vonatkoznak rá?

Nincs válasz
28.12.2024
Amikor egy amatőr sportoló úgy dönt, hogy professzionálisként kívánja folytatni, lényeges szempont a szakszövetség átigazolási szabályainak betartása. Ha egy klub szerződést kínál neki, és a játékos elfogadja, a státusza professzionálisra módosul. Ebben az esetben a korábbi amatőr egyesületnél fennálló jogviszony megszűnik, és az új klub megkötheti vele a profi szerződést. Előfordulhat, hogy a korábbi egyesület kompenzációt kér, ha befektetett a sportoló képzésébe.
Читать далее
0
0
0

Mi történik, ha egy külföldi klub magyar bíróság elé kerül egy sportjogi vitában?

Nincs válasz
14.01.2025
Általában a nemzetközi sportjogi vitákban a felek elfogadják a nemzetközi választottbíróság (CAS) hatáskörét. De ha a vita Magyarországon is releváns (pl. magyar játékossal vagy magyar rendezvénnyel kapcsolatos), a magyar bíróság dönthet a joghatóság kérdéséről. Ha a felek aláírták, hogy a magyar bíróságot illetik a jogviták, akkor a külföldi klubnak meg kell jelennie a magyar eljárásban.
Читать далее
0
0
0

Milyen jogviták esetén fordulhatnak sportolók vagy klubok a Sport Állandó Választottbírósághoz?

Nincs válasz
24.12.2024
A Sport Állandó Választottbíróság (SÁV) speciális szerv, amely dönthet a sportági jogvitákban: például átigazolási viták, szerződéses követelések, fegyelmi ügyek, doping- vagy versenytilalom-kérdések, ha a szabályzat így rendelkezik vagy a felek abban állapodtak meg. A választottbírósági eljárás gyorsabb és szakmaibb lehet, mint a rendes bíróság.
Читать далее
0
0
0
Összes megjelenítése