Milyen jogai vannak a fogyatékkal élő utasoknak repülés vagy egyéb közlekedés során?

Az utas néha keveri a repülőjáratok uniós szabályait (pl. 261/2004/EK rendelet) és a szervezett utazásokon alapuló kompenzációt. Hogyan kell ezeket szétválasztani?

Ha egy rafting túrán vagy kalandparkban sérül meg a turista, kit terhel a kártérítési felelősség? Mik a szervező, a helyszín üzemeltető, illetve az utas kötelességei?

Gondolok itt a belépőjegy visszaváltására, a biztonsági feltételekre, a fogyasztói panaszkezelésre. Ezek a rendezvények is a turizmus fontos szeletét alkotják.

Hova lehet fordulni, ha a hotel nem reagál?

Sokan szenvedtek már „klubtagság” csapdáitól, rejtett költségekkel, nehezen lemondható szerződésekkel. Hogyan szabályozza ezt a törvény?

A turizmusjog egy összetett jogterület, mely többféle jogszabályból áll össze, ideértve az utazási szolgáltatások nyújtását, a vendéglátást, a közlekedési előírásokat és a fogyasztóvédelmet is. Sokan nem tudják, hogy a turizmussal kapcsolatos szerződéseket és jogvitákat nem egyetlen, önálló törvény rendezi, hanem többféle hatályos jogszabály kereszteződésében találjuk meg a vonatkozó előírásokat, például a Polgári Törvénykönyv, a kereskedelmi törvények, a rendeletek és EU-s irányelvek segítségével. Ezért érdemes áttekinteni a vonatkozó hazai és uniós szabályokat, ha bármilyen turisztikai szolgáltatásról esik szó.

A turisták gyakran nem értik, miért kell külön adót fizetni a szállás mellett. Hogy és miért szedik ezt?

Ha egy oldalon téves, félrevezető adatokat közölnek a hotelekről, ki felel?

Például, ha a vendég online regisztrál egy szállásra, e-mailben kapja meg a visszaigazolást, utóbb a cég tagadja, hogy lefoglalta. Van jogalapja az elektronikus bizonylatnak?