Milyen feltételek mellett tarthat egy magyar edző külföldi sporttevékenységet, és milyen szabályozás vonatkozik rá? - Ugyvedek-hu.com
  • Főoldal
  • Kérdések
  • Milyen feltételek mellett tarthat egy magyar edző külföldi sporttevékenységet, és milyen szabályozás vonatkozik rá?

Milyen feltételek mellett tarthat egy magyar edző külföldi sporttevékenységet, és milyen szabályozás vonatkozik rá?

Nincs válasz

Kérdés

0
0
0

06.11.2024

Ha egy magyar edző külföldi klubbal köt szerződést, akkor az adott ország munkajogi vagy polgári jogi szabályait kell figyelembe venni, illetve a helyi sportszövetségi előírásokat. Az edzőnek be kell tartania a bevándorlási és munkavállalási követelményeket (vízum, engedély), hacsak nem EU-tagállamban dolgozik, ahol szabad mozgás és letelepedés van. A magyar adózási kötelességek a lakóhelyétől és a kettős adóztatási egyezményektől függnek.

Odgovor na pitanje 10.11.2024
A válasz dátuma: 10.11.2024

A sport szektorban sokszor nemzetközi szerződéseket alkalmaznak, amelyek választottbíróságot jelölnek ki vitákra (pl. CAS). Az edzőnek érdemes figyelnie arra, hogy a magyar edzői képesítését a befogadó ország sportszövetsége elismerje. Bizonyos sportágaknál kötelező licencet kiváltani, amit a nemzeti vagy nemzetközi szövetség állít ki. Így a magyar edző külföldön is dolgozhat hivatalosan.

Hasonló kérdések

Hogyan szabályozza a sportegyesületek és sportvállalkozások működését a magyar Sporttörvény?

Nincs válasz
09.01.2025
A Sporttörvény részletesen meghatározza, hogy milyen formában alapíthatók és működtethetők sportegyesületek és sportvállalkozások. Előírja a létrehozáshoz szükséges feltételeket (alapszabály, tagok, célkitűzések), a különböző szervezeti formákat (egyesület, kft., rt.), a vezető tisztségviselők felelősségét, valamint a pénzügyi és beszámolási kötelezettségeket. Ezen felül azt is rögzíti, hogy a sportszervezeteket mennyiben befolyásolják a szakszövetségi szabályok.
Tovább olvasás
0
0
0

Mit tehet egy edző, ha a klub egyoldalúan csökkenti a fizetését szerződésmódosítás nélkül?

Nincs válasz
18.12.2024
Ez munka- vagy szerződésszegésnek minősül. A klub nem módosíthatja egyoldalúan a fizetés mértékét, ezt közös megegyezéssel lehet csak csökkenteni. Ha a klub önkényesen levon a fizetésből, az edző munkaügyi bíróságra mehet (ha munkaviszony), vagy polgári peres úton követelheti a kiesett jövedelmet (ha vállalkozási vagy megbízási szerződés). Emellett a szakszövetség fegyelmi fórumai is dönthetnek, ha a szerződés a szövetségi szabályok alapján köttetett.
Tovább olvasás
0
0
0

Hogyan alakul a sportesemények közvetítési joga és a szerzői jogi védelem?

Nincs válasz
08.01.2025
A sportesemény szervezője rendelkezik a közvetítés jogával, amellyel eldöntheti, mely médiafelületek sugározhatják élőben vagy felvételről a mérkőzéseket. Ezt a jogot általában licencbe adják televíziós csatornáknak, streaming szolgáltatóknak jelentős ellenérték fejében. A közvetítés képfelvétele szerzői jogi védelem alatt áll: a közvetítő cégnek kizárólagos joga van a felvétel hasznosítására, így mások nem közölhetik engedély nélkül.
Tovább olvasás
0
0
0

Mennyiben különbözik a szponzoráció a reklámszerződéstől sportjogi szempontból?

Nincs válasz
20.11.2024
A szponzoráció során a támogató (szponzor) pénzbeli vagy más jellegű támogatást nyújt egy sportolónak, csapatnak vagy rendezvénynek, cserébe megjelenési lehetőségeket kap (például logó az öltözéken, megemlítés a kommunikációban). A reklámszerződés ennél konkrétabb reklámtevékenységet jelent, ahol a sportoló vagy csapat kifejezetten reklámkötelezettséget vállal. A kettő gyakran keveredhet.
Tovább olvasás
0
0
0

Milyen speciális szabályok vonatkoznak a paralimpiai sportolókra, és mennyiben tér el a jogállásuk a többi sportolótól?

Nincs válasz
25.10.2024
A parasportolók is ugyanúgy részesülnek a Sporttörvény védelméből, és a Magyar Paralimpiai Bizottság koordinálja a versenyrendszerüket. Emellett a fogyatékossággal élők jogait védő jogszabályok is irányadók (pl. akadálymentes létesítmények, speciális sporteszközök használata). A parasportolók kaphatnak állami támogatást, ösztöndíjat, ugyanúgy mint az épeknél. A nemzeti szintű versenyeknél gyakran külön kategóriákat hoznak létre.
Tovább olvasás
0
0
0

Mit tehet egy sportoló, ha a klubja nem fizeti ki a szerződés szerinti bérét?

Nincs válasz
12.01.2025
Elsősorban meg kell nézni, hogy a sportoló milyen szerződéses jogviszonyban áll a klubbal: munkaviszony vagy polgári jogi szerződés. Ha munkaviszonyban van, munkaügyi perben érvényesítheti bérkövetelését. Ha polgári jogi (megbízási) szerződése van, polgári bírósághoz fordulhat. Ezenfelül a sportszövetség szabályzatai is lehetnek relevánsak, és a fegyelmi bizottság is elrendelheti a klub büntetését.
Tovább olvasás
0
0
0

Milyen sajátosságai vannak a sportszerződéseknek (játékos- vagy edzői szerződések) a munkaügyi szabályokhoz képest?

Nincs válasz
22.12.2024
A sportszerződésekben a felek általában rögzítik a sportoló vagy edző szakmai feladatait, az edzésmunkát, a mérkőzéseken való részvételt és egyéb teendőket, valamint a fizetést, juttatásokat. Ezek a szerződések sok esetben munkaszerződésnek minősülnek, de a Sporttörvény és a szakszövetségi előírások sajátos szabályokat hoznak be, például a versenyzési jog átadását, a fegyelmi vagy átigazolási szabályok elfogadását. A szerződések többnyire meghatározott időre köttetnek (szezonok).
Tovább olvasás
0
0
0

Van-e különbség az egyéni és csapatsportban a jogi felelősség megítélésében, ha valaki durván megsérül egy mérkőzésen?

Nincs válasz
17.11.2024
Egyéni sportban, például teniszben, a sportoló maga felel a szabályok betartásáért, és ha durva, veszélyes cselekményt követ el, polgári és fegyelmi felelősségre vonható. Csapatsportban (foci, kézilabda) szintén a vétkes játékost büntetik elsődlegesen, de a csapat is kaphat szankciót (pl. csapatsport fegyelmi pontlevonás). A polgári jogi kártérítés is fennáll, ha a sértett játékos bizonyítja, hogy a másik fél szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott kárt.
Tovább olvasás
0
0
0

Miként kezelik a magyar jog szerint a közvetítő (ügynök) szerepét sportolói átigazolások során?

Nincs válasz
05.11.2024
A Sporttörvény utal a hivatásos sportolók átigazolásának közvetítésére, de a részletszabályokat általában a szakszövetségek rögzítik. A FIFA például a labdarúgásban licencelt ügynöki rendszert vezetett be (korábban Players' Agent, most Football Agent), amelynek célja, hogy az ügynökök szakmailag felkészültek és erkölcsileg megbízhatók legyenek. A magyar labdarúgásban a MLSZ is fenntart szabályokat az ügynökök nyilvántartására és díjazására.
Tovább olvasás
0
0
0
Összes megjelenítése