Ki felel a nézők biztonságáért a sportrendezvényeken, és milyen jogszabályok írják elő a rendezői feladatokat? - Ugyvedek-hu.com
  • Főoldal
  • Kérdések
  • Ki felel a nézők biztonságáért a sportrendezvényeken, és milyen jogszabályok írják elő a rendezői feladatokat?

Ki felel a nézők biztonságáért a sportrendezvényeken, és milyen jogszabályok írják elő a rendezői feladatokat?

Nincs válasz

Kérdés

0
0
3

31.10.2024

A sportrendezvény szervezője (legtöbbször a hazai klub vagy a szövetség) felelős a rendezvény biztonságáért. Ide tartozik a rendfenntartás megszervezése, a beléptetés ellenőrzése, pirotechnika tilalmának betartatása, illetve adott esetben rendőri jelenlét megkérése. A Sporttörvény és a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletek meghatározzák a létesítményre, a beléptetőrendszerre és a biztonsági szolgálatra vonatkozó előírásokat. Ha mulasztanak, a rendezőt felelősségre vonhatják, és kártérítéssel is tartozhat.

Odgovor na pitanje 02.11.2024
A válasz dátuma: 02.11.2024

A jogszabályok kimondják, hogy a rendező köteles biztonsági tervet készíteni, vészkijáratokat biztosítani, képesített rendezői személyzetet alkalmazni. A rendőrséget értesíteni kell nagyobb kockázatú mérkőzések előtt, akik eldöntik, szükséges-e rendőri jelenlét. Ha a rendező elmulasztja megtenni a szükséges intézkedéseket, és a nézők vagy a sportolók sérülnek, a szervező kártérítési, sőt büntetőjogi felelősséggel is számolhat a veszélyeztetés vagy gondatlanság miatt.

Hasonló kérdések

Hogyan működik a játékengedély (licenc) rendszere a csapatsportokban?

Nincs válasz
27.10.2024
A szakszövetségek – például a Magyar Labdarúgó Szövetség – licenc szabályzatot hoznak létre, amely előírja a kluboknak, hogy bizonyos pénzügyi, infrastrukturális és sportszakmai követelményeknek megfeleljenek. Ez alapján adják ki a játékengedélyt, amely nélkül a klub nem indulhat az adott bajnokságban. Ha a klub nem teljesíti az előírt kritériumokat, a licencet megtagadhatják vagy visszavonhatják.
Tovább olvasás
0
0
8

Milyen módon rendezik a sportfogadási bevételek jogi hátterét, és hogyan részesülnek belőle a sportszövetségek?

Nincs válasz
28.10.2024
Magyarországon a sportfogadás állami monopóliumú tevékenység, a Szerencsejáték Zrt. működteti a Totót, Tippmixet, stb. A belőle származó bevételek egy részét a kormány a sport támogatására fordítja, például a szakszövetségek működési költségeire vagy utánpótlásra. Emellett a Sporttörvény is rendelkezik arról, hogy bizonyos fogadási típusokból milyen arányban kap részesedést az érintett sportág.
Tovább olvasás
0
0
6

Mi a különbség a szellemi tulajdon védelme és a sportszövetségek által kiadott márkavédelmek között?

Nincs válasz
25.11.2024
Szellemi tulajdon alatt a védjegyek, szerzői jogok, ipari minták stb. értendők, amelyeket a sportban is használhatnak (például klubcímerek, logók, kabalák). A sportszövetségek gyakran regisztrálnak védjegyeket saját versenyeik vagy márkáik (pl. „NB I” vagy „Magyar Kupa”) védelmére, és az engedély nélküli használat ellen fellépnek. A védjegyoltalom és a szerzői jogi oltalom eltérő jogalapon nyugszik, de mindkettő a jogtulajdonost védi a jogosulatlan kereskedelmi felhasználással szemben.
Tovább olvasás
0
0
4

Lehetséges-e, hogy a klubközi átigazolási díjak összege korlátozva legyen a magyar jog szerint?

Nincs válasz
26.12.2024
A klubok közötti átigazolási összegek általában piaci alapon alakulnak ki. A Sporttörvény vagy egyéb hazai jogszabály nem állapít meg konkrét felső limitet az átigazolási díjakra. Ugyanakkor az európai és nemzetközi szövetségek (FIFA) szabályozása is befolyásolja a transzfereket, például a fiatalkorú játékosokra vonatkozó előírásokkal vagy a pénzügyi fair play elveivel. Ha azonban a díjak extrém módon befolyásolják a piaci egyensúlyt, a versenyjogi szempontok is felmerülhetnek.
Tovább olvasás
0
0
8

Milyen feltételek mellett tarthat egy magyar edző külföldi sporttevékenységet, és milyen szabályozás vonatkozik rá?

Nincs válasz
06.11.2024
Ha egy magyar edző külföldi klubbal köt szerződést, akkor az adott ország munkajogi vagy polgári jogi szabályait kell figyelembe venni, illetve a helyi sportszövetségi előírásokat. Az edzőnek be kell tartania a bevándorlási és munkavállalási követelményeket (vízum, engedély), hacsak nem EU-tagállamban dolgozik, ahol szabad mozgás és letelepedés van. A magyar adózási kötelességek a lakóhelyétől és a kettős adóztatási egyezményektől függnek.
Tovább olvasás
0
0
3

Végezetül, hogyan fejlődik a sportjog jövője Magyarországon, és milyen kihívások várhatók?

Nincs válasz
11.11.2024
A sport folyamatosan globalizálódik, a nemzetközi és hazai szabályok erősen összefonódnak. Előtérbe kerül a digitalizáció, az online közvetítések, az e-sportok jogi szabályozása, a doppingellenes harc új kihívásai (pl. genetikai dopping), valamint a klublicenc-rendszer és a sportszponzoráció hatékonyságának javítása. Továbbá a koronavírus-járvány tapasztalatai alapján újfajta egészségügyi protokollokat is bevezetnek.
Tovább olvasás
0
0
3

Milyen jogviták esetén fordulhatnak sportolók vagy klubok a Sport Állandó Választottbírósághoz?

Nincs válasz
24.12.2024
A Sport Állandó Választottbíróság (SÁV) speciális szerv, amely dönthet a sportági jogvitákban: például átigazolási viták, szerződéses követelések, fegyelmi ügyek, doping- vagy versenytilalom-kérdések, ha a szabályzat így rendelkezik vagy a felek abban állapodtak meg. A választottbírósági eljárás gyorsabb és szakmaibb lehet, mint a rendes bíróság.
Tovább olvasás
0
0
7

Mik a hazai szabályok a sportrendezvények dohányzási tilalmára vonatkozóan?

Nincs válasz
10.01.2025
Magyarországon az Egészségügyi törvény, valamint a nemdohányzók védelméről szóló törvény szabályozza a zárt légterű nyilvános helyeken és bizonyos szabadtéri területeken a dohányzás tiltását. A stadionokban, sportcsarnokokban rendszerint tilos a dohányzás a lelátókon és a zárt részeken. Emellett a sportrendezvényeket szervező klubok további korlátozásokat vezethetnek be.
Tovább olvasás
0
0
1

Miként kezelik a magyar jog szerint a közvetítő (ügynök) szerepét sportolói átigazolások során?

Nincs válasz
05.11.2024
A Sporttörvény utal a hivatásos sportolók átigazolásának közvetítésére, de a részletszabályokat általában a szakszövetségek rögzítik. A FIFA például a labdarúgásban licencelt ügynöki rendszert vezetett be (korábban Players' Agent, most Football Agent), amelynek célja, hogy az ügynökök szakmailag felkészültek és erkölcsileg megbízhatók legyenek. A magyar labdarúgásban a MLSZ is fenntart szabályokat az ügynökök nyilvántartására és díjazására.
Tovább olvasás
0
0
3
Összes megjelenítése