Mennyiben különbözik a szponzoráció a reklámszerződéstől sportjogi szempontból?

A sportolók is rendelkeznek a saját képmásuk feletti joggal: csak hozzájárulásukkal használható fel reklámban, termékmegjelenítésben, plakátokon. Ugyanakkor a sajtószabadság érdekében a hírértékkel bíró sporteseményekről készült felvételeket (pl. meccsjelenetek) nyilvánosságra lehet hozni a sportrendezvény tudósításának céljából, de a kereskedelmi felhasználáshoz (pl. brandépítés) már a sportoló engedélye kell. A Polgári Törvénykönyv és a Szerzői Jogi Törvény egyaránt védi a képmáshoz fűződő jogokat.

A sportrendezvényeken gyakran előfordul sajnos rasszista, szexista vagy gyűlöletkeltő megnyilvánulás a szurkolók részéről. A Sporttörvény és a Büntető Törvénykönyv is szigorúan fellép ellenük. Ha a szurkolók ilyen rigmusokat skandálnak vagy transzparenseket helyeznek ki, a szövetség fegyelmi büntetéseket szabhat ki a klubra (zártkapus mérkőzés, pénzbírság). Súlyos esetben büntetőeljárás is indulhat uszítás miatt.

A sportesemény szervezője rendelkezik a közvetítés jogával, amellyel eldöntheti, mely médiafelületek sugározhatják élőben vagy felvételről a mérkőzéseket. Ezt a jogot általában licencbe adják televíziós csatornáknak, streaming szolgáltatóknak jelentős ellenérték fejében. A közvetítés képfelvétele szerzői jogi védelem alatt áll: a közvetítő cégnek kizárólagos joga van a felvétel hasznosítására, így mások nem közölhetik engedély nélkül.

Ha egy magyar edző külföldi klubbal köt szerződést, akkor az adott ország munkajogi vagy polgári jogi szabályait kell figyelembe venni, illetve a helyi sportszövetségi előírásokat. Az edzőnek be kell tartania a bevándorlási és munkavállalási követelményeket (vízum, engedély), hacsak nem EU-tagállamban dolgozik, ahol szabad mozgás és letelepedés van. A magyar adózási kötelességek a lakóhelyétől és a kettős adóztatási egyezményektől függnek.

A létesítmények üzemeltetői felelnek azért, hogy biztonságos körülményeket teremtsenek a sportoláshoz, karbantartsák a gépeket, medencéket, biztosítsák a megfelelő figyelmeztető táblákat. Ha a látogató valamilyen hiányosság miatt sérül meg – például rosszul rögzített súlyzógép, csúszós padló, hiányzó mentőfelszerelés –, a létesítmény kártérítési felelősséggel tartozik. Viszont ha a vendég saját hibájából, például szabálytalan használat miatt sérül, nem jár kártérítés.

Általában a nemzetközi sportjogi vitákban a felek elfogadják a nemzetközi választottbíróság (CAS) hatáskörét. De ha a vita Magyarországon is releváns (pl. magyar játékossal vagy magyar rendezvénnyel kapcsolatos), a magyar bíróság dönthet a joghatóság kérdéséről. Ha a felek aláírták, hogy a magyar bíróságot illetik a jogviták, akkor a külföldi klubnak meg kell jelennie a magyar eljárásban.

Magyarországon a sportfogadás állami monopóliumú tevékenység, a Szerencsejáték Zrt. működteti a Totót, Tippmixet, stb. A belőle származó bevételek egy részét a kormány a sport támogatására fordítja, például a szakszövetségek működési költségeire vagy utánpótlásra. Emellett a Sporttörvény is rendelkezik arról, hogy bizonyos fogadási típusokból milyen arányban kap részesedést az érintett sportág.

Ha a klubelnök vagy egy másik vezető tisztségviselő döntései súlyos pénzügyi visszaéléshez, hűtlen kezeléshez vagy sikkasztáshoz vezetnek, akkor a büntetőjogi felelősség felmerül. Ezt a Büntető Törvénykönyv szabályozza: ha a vezető a klub vagyonát jogellenesen csorbítja, ellopja vagy csalárd módon kezeli, akkor büntetőeljárás indulhat ellene. A klubtagok vagy a támogatók is feljelentést tehetnek.

A sportszerződésekben a felek általában rögzítik a sportoló vagy edző szakmai feladatait, az edzésmunkát, a mérkőzéseken való részvételt és egyéb teendőket, valamint a fizetést, juttatásokat. Ezek a szerződések sok esetben munkaszerződésnek minősülnek, de a Sporttörvény és a szakszövetségi előírások sajátos szabályokat hoznak be, például a versenyzési jog átadását, a fegyelmi vagy átigazolási szabályok elfogadását. A szerződések többnyire meghatározott időre köttetnek (szezonok).