Mi a helyzet a kiskorú sportolók védelmével és a korhatáros versenyeken való részvétellel?

A szponzoráció során a támogató (szponzor) pénzbeli vagy más jellegű támogatást nyújt egy sportolónak, csapatnak vagy rendezvénynek, cserébe megjelenési lehetőségeket kap (például logó az öltözéken, megemlítés a kommunikációban). A reklámszerződés ennél konkrétabb reklámtevékenységet jelent, ahol a sportoló vagy csapat kifejezetten reklámkötelezettséget vállal. A kettő gyakran keveredhet.

A létesítmények üzemeltetői felelnek azért, hogy biztonságos körülményeket teremtsenek a sportoláshoz, karbantartsák a gépeket, medencéket, biztosítsák a megfelelő figyelmeztető táblákat. Ha a látogató valamilyen hiányosság miatt sérül meg – például rosszul rögzített súlyzógép, csúszós padló, hiányzó mentőfelszerelés –, a létesítmény kártérítési felelősséggel tartozik. Viszont ha a vendég saját hibájából, például szabálytalan használat miatt sérül, nem jár kártérítés.

A sport folyamatosan globalizálódik, a nemzetközi és hazai szabályok erősen összefonódnak. Előtérbe kerül a digitalizáció, az online közvetítések, az e-sportok jogi szabályozása, a doppingellenes harc új kihívásai (pl. genetikai dopping), valamint a klublicenc-rendszer és a sportszponzoráció hatékonyságának javítása. Továbbá a koronavírus-járvány tapasztalatai alapján újfajta egészségügyi protokollokat is bevezetnek.

A tehetséggondozás az utánpótlás korosztályok felkutatását, képzését, fejlődésük követését jelenti. A magyar állam és a sportági szakszövetségek különböző ösztöndíjakat, sportiskolai programokat, akadémiákat működtetnek erre. A TAO támogatások (társasági adókedvezmény) is a sportfejlesztésre irányulnak, amelyekből utánpótlás-nevelést is lehet finanszírozni.

A parasportolók is ugyanúgy részesülnek a Sporttörvény védelméből, és a Magyar Paralimpiai Bizottság koordinálja a versenyrendszerüket. Emellett a fogyatékossággal élők jogait védő jogszabályok is irányadók (pl. akadálymentes létesítmények, speciális sporteszközök használata). A parasportolók kaphatnak állami támogatást, ösztöndíjat, ugyanúgy mint az épeknél. A nemzeti szintű versenyeknél gyakran külön kategóriákat hoznak létre.

A klubok közötti átigazolási összegek általában piaci alapon alakulnak ki. A Sporttörvény vagy egyéb hazai jogszabály nem állapít meg konkrét felső limitet az átigazolási díjakra. Ugyanakkor az európai és nemzetközi szövetségek (FIFA) szabályozása is befolyásolja a transzfereket, például a fiatalkorú játékosokra vonatkozó előírásokkal vagy a pénzügyi fair play elveivel. Ha azonban a díjak extrém módon befolyásolják a piaci egyensúlyt, a versenyjogi szempontok is felmerülhetnek.

Egyéni sportban, például teniszben, a sportoló maga felel a szabályok betartásáért, és ha durva, veszélyes cselekményt követ el, polgári és fegyelmi felelősségre vonható. Csapatsportban (foci, kézilabda) szintén a vétkes játékost büntetik elsődlegesen, de a csapat is kaphat szankciót (pl. csapatsport fegyelmi pontlevonás). A polgári jogi kártérítés is fennáll, ha a sértett játékos bizonyítja, hogy a másik fél szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott kárt.

A profi sportolók bérjövedelme ugyanúgy adóköteles, mint más munkavállalóké, az SZJA törvény szerint. Ha valaki munkaviszonyban van a klubnál, a klub munkáltatóként levonja a járulékokat és az adót. Ha megbízás alapján dolgozik, akkor önadózóként kell teljesíteni az adókötelezettséget. Egyes kiemelt sportolók számára léteznek speciális adókedvezmények, vagy KATA lehetőség, de ez szigorú feltételekkel bír.

Az antidopping előírások betartása kötelező minden sportszervezet és sportoló számára. Ha egy sportszervezet nem működik együtt a doppingellenes hatóságokkal, vagy nem vezeti be a szükséges ellenőrzéseket, jelentős bírságra számíthat, súlyosabb esetben pedig akár kizárhatják a hivatalos versenyrendszerből. A sportolók doppingvétségei szintén komoly szankciókat vonnak maguk után, például felfüggesztést vagy eltiltást.