Hogyan védhetők a sportolók személyiségi jogai és képmása a média megjelenések során? - Ugyvedek-hu.com
Kedvencek
  • Főoldal
  • Kérdések
  • Hogyan védhetők a sportolók személyiségi jogai és képmása a média megjelenések során?

Hogyan védhetők a sportolók személyiségi jogai és képmása a média megjelenések során?

Nincs válasz

Kérdés

0
0
0

13.01.2025

A sportolók is rendelkeznek a saját képmásuk feletti joggal: csak hozzájárulásukkal használható fel reklámban, termékmegjelenítésben, plakátokon. Ugyanakkor a sajtószabadság érdekében a hírértékkel bíró sporteseményekről készült felvételeket (pl. meccsjelenetek) nyilvánosságra lehet hozni a sportrendezvény tudósításának céljából, de a kereskedelmi felhasználáshoz (pl. brandépítés) már a sportoló engedélye kell. A Polgári Törvénykönyv és a Szerzői Jogi Törvény egyaránt védi a képmáshoz fűződő jogokat.

Odgovor na pitanje
17.01.2025
A válasz dátuma: 17.01.2025

Ha egy sportoló nevével vagy fényképével visszaélve forgalmaznak terméket anélkül, hogy beleegyezett volna, az személyiségi jogi jogsértés és adott esetben versenyjogi vétség is lehet. A sportolót kártérítés és sérelemdíj illeti meg. A sportszerződések sokszor kitérnek a képmásjog hasznosítására, például a klub meccsreklámjaiban való szereplésre. Mindennek célja, hogy a sportoló ne tudatlanul veszítse el a képmásával való rendelkezési jogát.

Похожие вопросы

Összes megjelenítése

Hogyan alakul a sportesemények közvetítési joga és a szerzői jogi védelem?

Nincs válasz
08.01.2025
A sportesemény szervezője rendelkezik a közvetítés jogával, amellyel eldöntheti, mely médiafelületek sugározhatják élőben vagy felvételről a mérkőzéseket. Ezt a jogot általában licencbe adják televíziós csatornáknak, streaming szolgáltatóknak jelentős ellenérték fejében. A közvetítés képfelvétele szerzői jogi védelem alatt áll: a közvetítő cégnek kizárólagos joga van a felvétel hasznosítására, így mások nem közölhetik engedély nélkül.
Читать далее
0
0
0

Végezetül, hogyan fejlődik a sportjog jövője Magyarországon, és milyen kihívások várhatók?

Nincs válasz
11.11.2024
A sport folyamatosan globalizálódik, a nemzetközi és hazai szabályok erősen összefonódnak. Előtérbe kerül a digitalizáció, az online közvetítések, az e-sportok jogi szabályozása, a doppingellenes harc új kihívásai (pl. genetikai dopping), valamint a klublicenc-rendszer és a sportszponzoráció hatékonyságának javítása. Továbbá a koronavírus-járvány tapasztalatai alapján újfajta egészségügyi protokollokat is bevezetnek.
Читать далее
0
0
0

Miként kezelik a magyar jog szerint a közvetítő (ügynök) szerepét sportolói átigazolások során?

Nincs válasz
05.11.2024
A Sporttörvény utal a hivatásos sportolók átigazolásának közvetítésére, de a részletszabályokat általában a szakszövetségek rögzítik. A FIFA például a labdarúgásban licencelt ügynöki rendszert vezetett be (korábban Players' Agent, most Football Agent), amelynek célja, hogy az ügynökök szakmailag felkészültek és erkölcsileg megbízhatók legyenek. A magyar labdarúgásban a MLSZ is fenntart szabályokat az ügynökök nyilvántartására és díjazására.
Читать далее
0
0
0

Mi a szerepe a sportszolgáltatásokat nyújtó létesítmények (edzőterem, uszoda) felelősségében, ha baleset történik?

Nincs válasz
29.10.2024
A létesítmények üzemeltetői felelnek azért, hogy biztonságos körülményeket teremtsenek a sportoláshoz, karbantartsák a gépeket, medencéket, biztosítsák a megfelelő figyelmeztető táblákat. Ha a látogató valamilyen hiányosság miatt sérül meg – például rosszul rögzített súlyzógép, csúszós padló, hiányzó mentőfelszerelés –, a létesítmény kártérítési felelősséggel tartozik. Viszont ha a vendég saját hibájából, például szabálytalan használat miatt sérül, nem jár kártérítés.
Читать далее
0
0
0

Hogyan szabályozza a sportegyesületek és sportvállalkozások működését a magyar Sporttörvény?

Nincs válasz
09.01.2025
A Sporttörvény részletesen meghatározza, hogy milyen formában alapíthatók és működtethetők sportegyesületek és sportvállalkozások. Előírja a létrehozáshoz szükséges feltételeket (alapszabály, tagok, célkitűzések), a különböző szervezeti formákat (egyesület, kft., rt.), a vezető tisztségviselők felelősségét, valamint a pénzügyi és beszámolási kötelezettségeket. Ezen felül azt is rögzíti, hogy a sportszervezeteket mennyiben befolyásolják a szakszövetségi szabályok.
Читать далее
0
0
0

Mit tehet egy sportoló, ha a klubja nem fizeti ki a szerződés szerinti bérét?

Nincs válasz
12.01.2025
Elsősorban meg kell nézni, hogy a sportoló milyen szerződéses jogviszonyban áll a klubbal: munkaviszony vagy polgári jogi szerződés. Ha munkaviszonyban van, munkaügyi perben érvényesítheti bérkövetelését. Ha polgári jogi (megbízási) szerződése van, polgári bírósághoz fordulhat. Ezenfelül a sportszövetség szabályzatai is lehetnek relevánsak, és a fegyelmi bizottság is elrendelheti a klub büntetését.
Читать далее
0
0
0

Van-e különbség az egyéni és csapatsportban a jogi felelősség megítélésében, ha valaki durván megsérül egy mérkőzésen?

Nincs válasz
17.11.2024
Egyéni sportban, például teniszben, a sportoló maga felel a szabályok betartásáért, és ha durva, veszélyes cselekményt követ el, polgári és fegyelmi felelősségre vonható. Csapatsportban (foci, kézilabda) szintén a vétkes játékost büntetik elsődlegesen, de a csapat is kaphat szankciót (pl. csapatsport fegyelmi pontlevonás). A polgári jogi kártérítés is fennáll, ha a sértett játékos bizonyítja, hogy a másik fél szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott kárt.
Читать далее
0
0
0

Mennyiben különbözik a szponzoráció a reklámszerződéstől sportjogi szempontból?

Nincs válasz
20.11.2024
A szponzoráció során a támogató (szponzor) pénzbeli vagy más jellegű támogatást nyújt egy sportolónak, csapatnak vagy rendezvénynek, cserébe megjelenési lehetőségeket kap (például logó az öltözéken, megemlítés a kommunikációban). A reklámszerződés ennél konkrétabb reklámtevékenységet jelent, ahol a sportoló vagy csapat kifejezetten reklámkötelezettséget vállal. A kettő gyakran keveredhet.
Читать далее
0
0
0

Lehetséges-e, hogy a klubközi átigazolási díjak összege korlátozva legyen a magyar jog szerint?

Nincs válasz
26.12.2024
A klubok közötti átigazolási összegek általában piaci alapon alakulnak ki. A Sporttörvény vagy egyéb hazai jogszabály nem állapít meg konkrét felső limitet az átigazolási díjakra. Ugyanakkor az európai és nemzetközi szövetségek (FIFA) szabályozása is befolyásolja a transzfereket, például a fiatalkorú játékosokra vonatkozó előírásokkal vagy a pénzügyi fair play elveivel. Ha azonban a díjak extrém módon befolyásolják a piaci egyensúlyt, a versenyjogi szempontok is felmerülhetnek.
Читать далее
0
0
0
Összes megjelenítése