Mit tartalmaz a közigazgatási hatósági döntés indokolása?

Minden állami adatot megkaphatunk, vagy vannak kivételek?

A hatóság milyen szabadsággal rendelkezik, ha egy jogszabály bizonyos mérlegelést enged?

Egy önkormányzati hatóság tévesen rendelte el az üzletem ideiglenes bezárását egy állítólagos szabálytalanság miatt, amiről később kiderült, hogy tévedésen alapult, és emiatt jelentős bevételkiesést szenvedtem el a bezárás időtartama alatt. Szeretném tudni, hogy egy jogszabálysértő hatósági intézkedés miatt kérhetek-e kártérítést az államtól vagy az önkormányzattól, milyen bizonyítékokra lesz szükségem a kár igazolásához, és milyen eljárás keretében érvényesíthetem ezt az igényt.

A közigazgatási szervek számos döntést hoznak, de ezeket a döntéseket valamilyen jogszabályi felhatalmazásra kell alapozniuk. Hogyan érvényesül a törvényesség elve, és milyen következményekkel jár, ha egy hatóság jogszabályt sért?

Hogyan biztosítja ez az ügyfélnek, hogy átlátható legyen a döntéshozatal?

Hogyan formálja a Kúria a precedenseket?

Az egyik rendeletet, a másik pedig egy konkrét engedélyt jelent?

Az önkormányzat elutasította a kérelmemet egy közterület-használati engedély megadására, amire egy tervezett rendezvényhez lett volna szükségem, és a döntést szerintem nem indokolták megfelelően. Szeretném tudni, hogy a határozat kézhezvételétől számítva mennyi időm van a fellebbezés benyújtására, milyen tartalmi elemeket kell tartalmaznia a fellebbezésnek, és hogy a fellebbezés elbírálásáig felfüggesztődik-e az elutasító döntés végrehajtása.

A magyar államberendezkedésben a végrehajtó hatalmat a Kormány és az alárendelt szervek gyakorolják. A közigazgatási szervek konkrét döntéseket hoznak, engedélyeket adnak, szankciókat szabnak ki. Hogyan illeszkednek ezek a szervek a végrehajtó hatalmi ág struktúrájába, és milyen viszonyuk van a törvényhozó, illetve bírói hatalmi ághoz?