Milyen jogszabály védi az egyenlő esélyt a női és a férfi sportolók között Magyarországon? - Ugyvedek-hu.com
  • Főoldal
  • Kérdések
  • Milyen jogszabály védi az egyenlő esélyt a női és a férfi sportolók között Magyarországon?

Milyen jogszabály védi az egyenlő esélyt a női és a férfi sportolók között Magyarországon?

Nincs válasz

Kérdés

0
0
0

09.01.2025

Az Alaptörvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimondják a nemi megkülönböztetés tilalmát, ami a sportban is érvényes. A Sporttörvény és a szakszövetségek szabályzatai sem tehetnek különbséget a női és férfi sportolók között a versenyhez való hozzáférésben, az edzésfeltételekben, vagy a díjazásban, kivéve, ha a sport sajátosságai indokolják a nemek szerinti elkülönítést. A bérbeli diszkrimináció tiltott, ha azonos teljesítményről van szó.

Odgovor na pitanje 14.01.2025
A válasz dátuma: 14.01.2025

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a női sport kevésbé finanszírozott, de jogi értelemben a támogatási rendszerek nem zárhatják ki a női egyesületeket. Az egyenlő bánásmód hatóság felléphet, ha bizonyított, hogy egy női sportolót vagy csapatot kevesebb támogatás, rosszabb létesítmény miatt diszkrimináltak. A cél, hogy a jogszabályok is segítsék a női sport fejlődését és a fair lehetőségek biztosítását.

Похожие вопросы

Mikor lehet egy sportvezetőt felelősségre vonni, ha szabálytalan pénzügyi tranzakciók történtek a klubnál?

Nincs válasz
17.01.2025
Ha a klubelnök vagy egy másik vezető tisztségviselő döntései súlyos pénzügyi visszaéléshez, hűtlen kezeléshez vagy sikkasztáshoz vezetnek, akkor a büntetőjogi felelősség felmerül. Ezt a Büntető Törvénykönyv szabályozza: ha a vezető a klub vagyonát jogellenesen csorbítja, ellopja vagy csalárd módon kezeli, akkor büntetőeljárás indulhat ellene. A klubtagok vagy a támogatók is feljelentést tehetnek.
Читать далее
0
0
0

Mit jelent a tehetséggondozás és a támogatási rendszer a sportban?

Nincs válasz
11.11.2024
A tehetséggondozás az utánpótlás korosztályok felkutatását, képzését, fejlődésük követését jelenti. A magyar állam és a sportági szakszövetségek különböző ösztöndíjakat, sportiskolai programokat, akadémiákat működtetnek erre. A TAO támogatások (társasági adókedvezmény) is a sportfejlesztésre irányulnak, amelyekből utánpótlás-nevelést is lehet finanszírozni.
Читать далее
0
0
0

Milyen jogszabályok határozzák meg a sportjog alapjait Magyarországon?

Nincs válasz
10.11.2024
A sportjog Magyarországon többféle törvény és rendelet keretei között működik, így például a Sportról szóló 2004. évi I. törvény (Sporttörvény) is meghatározza a sporttal kapcsolatos alapelveket, a sportszervezetek működését és a sportolók jogállását. Ezenfelül a Polgári Törvénykönyv, illetve a Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezései is érvényesek a sport világában, különösen szerződéskötés, szponzoráció, versenyeredmények védelme vagy éppen a dopping elleni fellépés területén. Fontos, hogy az egyes sportági szakszövetségek saját szabályzatai is illeszkedjenek a hatályos magyar és nemzetközi joghoz, így biztosítva a sport tisztaságát és az esélyegyenlőséget.
Читать далее
0
0
0

Mi a szerepe a sportszolgáltatásokat nyújtó létesítmények (edzőterem, uszoda) felelősségében, ha baleset történik?

Nincs válasz
29.10.2024
A létesítmények üzemeltetői felelnek azért, hogy biztonságos körülményeket teremtsenek a sportoláshoz, karbantartsák a gépeket, medencéket, biztosítsák a megfelelő figyelmeztető táblákat. Ha a látogató valamilyen hiányosság miatt sérül meg – például rosszul rögzített súlyzógép, csúszós padló, hiányzó mentőfelszerelés –, a létesítmény kártérítési felelősséggel tartozik. Viszont ha a vendég saját hibájából, például szabálytalan használat miatt sérül, nem jár kártérítés.
Читать далее
0
0
0

Milyen speciális szabályok vonatkoznak a paralimpiai sportolókra, és mennyiben tér el a jogállásuk a többi sportolótól?

Nincs válasz
25.10.2024
A parasportolók is ugyanúgy részesülnek a Sporttörvény védelméből, és a Magyar Paralimpiai Bizottság koordinálja a versenyrendszerüket. Emellett a fogyatékossággal élők jogait védő jogszabályok is irányadók (pl. akadálymentes létesítmények, speciális sporteszközök használata). A parasportolók kaphatnak állami támogatást, ösztöndíjat, ugyanúgy mint az épeknél. A nemzeti szintű versenyeknél gyakran külön kategóriákat hoznak létre.
Читать далее
0
0
0

Milyen adózási szabályok vonatkoznak a hivatásos sportolók jövedelmére?

Nincs válasz
01.01.2025
A profi sportolók bérjövedelme ugyanúgy adóköteles, mint más munkavállalóké, az SZJA törvény szerint. Ha valaki munkaviszonyban van a klubnál, a klub munkáltatóként levonja a járulékokat és az adót. Ha megbízás alapján dolgozik, akkor önadózóként kell teljesíteni az adókötelezettséget. Egyes kiemelt sportolók számára léteznek speciális adókedvezmények, vagy KATA lehetőség, de ez szigorú feltételekkel bír.
Читать далее
0
0
0

Miként szabályozza a Büntető Törvénykönyv a fogadási csalásokat és a bundázást?

Nincs válasz
19.11.2024
A bundázás, vagyis mérkőzések, eredmények előre megbeszélése, illetve a fogadások manipulálása bűncselekménynek minősül Magyarországon. A Büntető Törvénykönyv szerint ha valaki anyagi haszon reményében befolyásolja a mérkőzések kimenetelét, vagy erre kísérletet tesz, az szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanígy büntetendő, aki fogadási csaláshoz segítséget nyújt vagy arra felbujt.
Читать далее
0
0
0

Lehet-e amatőr sportolónak hirtelen profivá válni, és milyen átigazolási szabályok vonatkoznak rá?

Nincs válasz
28.12.2024
Amikor egy amatőr sportoló úgy dönt, hogy professzionálisként kívánja folytatni, lényeges szempont a szakszövetség átigazolási szabályainak betartása. Ha egy klub szerződést kínál neki, és a játékos elfogadja, a státusza professzionálisra módosul. Ebben az esetben a korábbi amatőr egyesületnél fennálló jogviszony megszűnik, és az új klub megkötheti vele a profi szerződést. Előfordulhat, hogy a korábbi egyesület kompenzációt kér, ha befektetett a sportoló képzésébe.
Читать далее
0
0
0

Miként kezelik a magyar jog szerint a közvetítő (ügynök) szerepét sportolói átigazolások során?

Nincs válasz
05.11.2024
A Sporttörvény utal a hivatásos sportolók átigazolásának közvetítésére, de a részletszabályokat általában a szakszövetségek rögzítik. A FIFA például a labdarúgásban licencelt ügynöki rendszert vezetett be (korábban Players' Agent, most Football Agent), amelynek célja, hogy az ügynökök szakmailag felkészültek és erkölcsileg megbízhatók legyenek. A magyar labdarúgásban a MLSZ is fenntart szabályokat az ügynökök nyilvántartására és díjazására.
Читать далее
0
0
0
Összes megjelenítése