Mikor lehet egy sportvezetőt felelősségre vonni, ha szabálytalan pénzügyi tranzakciók történtek a klubnál? - Ugyvedek-hu.com
  • Főoldal
  • Kérdések
  • Mikor lehet egy sportvezetőt felelősségre vonni, ha szabálytalan pénzügyi tranzakciók történtek a klubnál?

Mikor lehet egy sportvezetőt felelősségre vonni, ha szabálytalan pénzügyi tranzakciók történtek a klubnál?

Nincs válasz

Kérdés

0
0
0

17.01.2025

Ha a klubelnök vagy egy másik vezető tisztségviselő döntései súlyos pénzügyi visszaéléshez, hűtlen kezeléshez vagy sikkasztáshoz vezetnek, akkor a büntetőjogi felelősség felmerül. Ezt a Büntető Törvénykönyv szabályozza: ha a vezető a klub vagyonát jogellenesen csorbítja, ellopja vagy csalárd módon kezeli, akkor büntetőeljárás indulhat ellene. A klubtagok vagy a támogatók is feljelentést tehetnek.

Odgovor na pitanje 18.01.2025
A válasz dátuma: 18.01.2025

A polgári jogi felelősség is felmerülhet: a vezetővel szemben kártérítési igény érvényesíthető, ha a klubnak anyagi kárt okozott. A Sporttörvény szerint a szövetség is kiróhat fegyelmi büntetést a sportszervezeten belüli vezetők ellen, felfüggesztve tevékenységüket. Emellett a közpénzekkel való visszaélés különösen szigorú szankciókkal járhat, főleg ha TAO-t vagy egyéb állami támogatást használtak fel helytelenül.

Похожие вопросы

Van-e különbség az egyéni és csapatsportban a jogi felelősség megítélésében, ha valaki durván megsérül egy mérkőzésen?

Nincs válasz
17.11.2024
Egyéni sportban, például teniszben, a sportoló maga felel a szabályok betartásáért, és ha durva, veszélyes cselekményt követ el, polgári és fegyelmi felelősségre vonható. Csapatsportban (foci, kézilabda) szintén a vétkes játékost büntetik elsődlegesen, de a csapat is kaphat szankciót (pl. csapatsport fegyelmi pontlevonás). A polgári jogi kártérítés is fennáll, ha a sértett játékos bizonyítja, hogy a másik fél szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott kárt.
Читать далее
0
0
0

Hogyan alakul a sportesemények közvetítési joga és a szerzői jogi védelem?

Nincs válasz
08.01.2025
A sportesemény szervezője rendelkezik a közvetítés jogával, amellyel eldöntheti, mely médiafelületek sugározhatják élőben vagy felvételről a mérkőzéseket. Ezt a jogot általában licencbe adják televíziós csatornáknak, streaming szolgáltatóknak jelentős ellenérték fejében. A közvetítés képfelvétele szerzői jogi védelem alatt áll: a közvetítő cégnek kizárólagos joga van a felvétel hasznosítására, így mások nem közölhetik engedély nélkül.
Читать далее
0
0
0

Mi a szerepe a sportszolgáltatásokat nyújtó létesítmények (edzőterem, uszoda) felelősségében, ha baleset történik?

Nincs válasz
29.10.2024
A létesítmények üzemeltetői felelnek azért, hogy biztonságos körülményeket teremtsenek a sportoláshoz, karbantartsák a gépeket, medencéket, biztosítsák a megfelelő figyelmeztető táblákat. Ha a látogató valamilyen hiányosság miatt sérül meg – például rosszul rögzített súlyzógép, csúszós padló, hiányzó mentőfelszerelés –, a létesítmény kártérítési felelősséggel tartozik. Viszont ha a vendég saját hibájából, például szabálytalan használat miatt sérül, nem jár kártérítés.
Читать далее
0
0
0

Milyen speciális szabályok vonatkoznak a paralimpiai sportolókra, és mennyiben tér el a jogállásuk a többi sportolótól?

Nincs válasz
25.10.2024
A parasportolók is ugyanúgy részesülnek a Sporttörvény védelméből, és a Magyar Paralimpiai Bizottság koordinálja a versenyrendszerüket. Emellett a fogyatékossággal élők jogait védő jogszabályok is irányadók (pl. akadálymentes létesítmények, speciális sporteszközök használata). A parasportolók kaphatnak állami támogatást, ösztöndíjat, ugyanúgy mint az épeknél. A nemzeti szintű versenyeknél gyakran külön kategóriákat hoznak létre.
Читать далее
0
0
0

Lehetséges-e, hogy a klubközi átigazolási díjak összege korlátozva legyen a magyar jog szerint?

Nincs válasz
26.12.2024
A klubok közötti átigazolási összegek általában piaci alapon alakulnak ki. A Sporttörvény vagy egyéb hazai jogszabály nem állapít meg konkrét felső limitet az átigazolási díjakra. Ugyanakkor az európai és nemzetközi szövetségek (FIFA) szabályozása is befolyásolja a transzfereket, például a fiatalkorú játékosokra vonatkozó előírásokkal vagy a pénzügyi fair play elveivel. Ha azonban a díjak extrém módon befolyásolják a piaci egyensúlyt, a versenyjogi szempontok is felmerülhetnek.
Читать далее
0
0
0

Miként szabályozza a Büntető Törvénykönyv a fogadási csalásokat és a bundázást?

Nincs válasz
19.11.2024
A bundázás, vagyis mérkőzések, eredmények előre megbeszélése, illetve a fogadások manipulálása bűncselekménynek minősül Magyarországon. A Büntető Törvénykönyv szerint ha valaki anyagi haszon reményében befolyásolja a mérkőzések kimenetelét, vagy erre kísérletet tesz, az szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanígy büntetendő, aki fogadási csaláshoz segítséget nyújt vagy arra felbujt.
Читать далее
0
0
0

Milyen szerepe van a sportági szakszövetségeknek a hazai sportjogban?

Nincs válasz
28.10.2024
A szakszövetségek (pl. Magyar Labdarúgó Szövetség, Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége) feladata a sportág szervezése, a versenyrendszerek működtetése, a válogatott összeállítása, továbbá fegyelmi ügyek intézése. A Sporttörvény keretet ad tevékenységüknek, de ők alakítják ki a részletes szabályzatokat, pl. átigazolási és versenykiírási rendszert. A sportolók, edzők és klubok tagjai vagy licence alá tartoznak, így a szakszövetség döntései mindenkire kötelezőek.
Читать далее
0
0
0

Mi történik, ha egy külföldi klub magyar bíróság elé kerül egy sportjogi vitában?

Nincs válasz
14.01.2025
Általában a nemzetközi sportjogi vitákban a felek elfogadják a nemzetközi választottbíróság (CAS) hatáskörét. De ha a vita Magyarországon is releváns (pl. magyar játékossal vagy magyar rendezvénnyel kapcsolatos), a magyar bíróság dönthet a joghatóság kérdéséről. Ha a felek aláírták, hogy a magyar bíróságot illetik a jogviták, akkor a külföldi klubnak meg kell jelennie a magyar eljárásban.
Читать далее
0
0
0

Milyen jogszabályok határozzák meg a sportjog alapjait Magyarországon?

Nincs válasz
10.11.2024
A sportjog Magyarországon többféle törvény és rendelet keretei között működik, így például a Sportról szóló 2004. évi I. törvény (Sporttörvény) is meghatározza a sporttal kapcsolatos alapelveket, a sportszervezetek működését és a sportolók jogállását. Ezenfelül a Polgári Törvénykönyv, illetve a Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezései is érvényesek a sport világában, különösen szerződéskötés, szponzoráció, versenyeredmények védelme vagy éppen a dopping elleni fellépés területén. Fontos, hogy az egyes sportági szakszövetségek saját szabályzatai is illeszkedjenek a hatályos magyar és nemzetközi joghoz, így biztosítva a sport tisztaságát és az esélyegyenlőséget.
Читать далее
0
0
0
Összes megjelenítése