Hogyan szabályozza a sportegyesületek és sportvállalkozások működését a magyar Sporttörvény? - Ugyvedek-hu.com
  • Főoldal
  • Kérdések
  • Hogyan szabályozza a sportegyesületek és sportvállalkozások működését a magyar Sporttörvény?

Hogyan szabályozza a sportegyesületek és sportvállalkozások működését a magyar Sporttörvény?

Nincs válasz

Kérdés

0
0
0

09.01.2025

A Sporttörvény részletesen meghatározza, hogy milyen formában alapíthatók és működtethetők sportegyesületek és sportvállalkozások. Előírja a létrehozáshoz szükséges feltételeket (alapszabály, tagok, célkitűzések), a különböző szervezeti formákat (egyesület, kft., rt.), a vezető tisztségviselők felelősségét, valamint a pénzügyi és beszámolási kötelezettségeket. Ezen felül azt is rögzíti, hogy a sportszervezeteket mennyiben befolyásolják a szakszövetségi szabályok.

Odgovor na pitanje 13.01.2025
A válasz dátuma: 13.01.2025

A törvény előírja például, hogy egy sportegyesület nonprofit jelleggel működik, célja a sport fejlesztése, míg egy sportvállalkozás profitorientált, és általában hivatásos sportolók foglalkoztatására alapítják. A Sporttörvény szabályozza a tagfelvételt, a közgyűlés és az elnökség hatásköreit, valamint az éves pénzügyi beszámoló elkészítésének módját. Emellett kitér arra is, hogy a sportvállalkozások hogyan működnek együtt a szakszövetségekkel, és hogyan tudnak csatlakozni a versenyrendszerhez. A törvény célja, hogy egységes keretet adjon a sportszervezetek szervezeti és pénzügyi működésének, biztosítva a tiszta és átlátható versenyfeltételeket.

Похожие вопросы

Lehet-e amatőr sportolónak hirtelen profivá válni, és milyen átigazolási szabályok vonatkoznak rá?

Nincs válasz
28.12.2024
Amikor egy amatőr sportoló úgy dönt, hogy professzionálisként kívánja folytatni, lényeges szempont a szakszövetség átigazolási szabályainak betartása. Ha egy klub szerződést kínál neki, és a játékos elfogadja, a státusza professzionálisra módosul. Ebben az esetben a korábbi amatőr egyesületnél fennálló jogviszony megszűnik, és az új klub megkötheti vele a profi szerződést. Előfordulhat, hogy a korábbi egyesület kompenzációt kér, ha befektetett a sportoló képzésébe.
Читать далее
0
0
0

Hogyan alakult ki a sportolók kettős karrierjének jogi támogatása Magyarországon?

Nincs válasz
18.01.2025
A kettős karrier azt jelenti, hogy a sportoló magas szinten űzi a sportot, miközben tanulmányokat is folytat, vagy más szakmai pályára készül. A Nemzeti Köznevelési és felsőoktatási törvények lehetővé teszik a tanulmányi kedvezményeket (rugalmas órarend, vizsgák halasztása) élsportolók számára. A Sporttörvény pedig támogatja, hogy a sportszervezetek is segítsék a sportolók oktatását és pályaváltását.
Читать далее
0
0
3

Milyen sajátosságai vannak a sportszerződéseknek (játékos- vagy edzői szerződések) a munkaügyi szabályokhoz képest?

Nincs válasz
22.12.2024
A sportszerződésekben a felek általában rögzítik a sportoló vagy edző szakmai feladatait, az edzésmunkát, a mérkőzéseken való részvételt és egyéb teendőket, valamint a fizetést, juttatásokat. Ezek a szerződések sok esetben munkaszerződésnek minősülnek, de a Sporttörvény és a szakszövetségi előírások sajátos szabályokat hoznak be, például a versenyzési jog átadását, a fegyelmi vagy átigazolási szabályok elfogadását. A szerződések többnyire meghatározott időre köttetnek (szezonok).
Читать далее
0
0
0

Mik a hazai szabályok a sportrendezvények dohányzási tilalmára vonatkozóan?

Nincs válasz
10.01.2025
Magyarországon az Egészségügyi törvény, valamint a nemdohányzók védelméről szóló törvény szabályozza a zárt légterű nyilvános helyeken és bizonyos szabadtéri területeken a dohányzás tiltását. A stadionokban, sportcsarnokokban rendszerint tilos a dohányzás a lelátókon és a zárt részeken. Emellett a sportrendezvényeket szervező klubok további korlátozásokat vezethetnek be.
Читать далее
0
0
0

Milyen jogviták esetén fordulhatnak sportolók vagy klubok a Sport Állandó Választottbírósághoz?

Nincs válasz
24.12.2024
A Sport Állandó Választottbíróság (SÁV) speciális szerv, amely dönthet a sportági jogvitákban: például átigazolási viták, szerződéses követelések, fegyelmi ügyek, doping- vagy versenytilalom-kérdések, ha a szabályzat így rendelkezik vagy a felek abban állapodtak meg. A választottbírósági eljárás gyorsabb és szakmaibb lehet, mint a rendes bíróság.
Читать далее
0
0
0

Milyen speciális szabályok vonatkoznak a paralimpiai sportolókra, és mennyiben tér el a jogállásuk a többi sportolótól?

Nincs válasz
25.10.2024
A parasportolók is ugyanúgy részesülnek a Sporttörvény védelméből, és a Magyar Paralimpiai Bizottság koordinálja a versenyrendszerüket. Emellett a fogyatékossággal élők jogait védő jogszabályok is irányadók (pl. akadálymentes létesítmények, speciális sporteszközök használata). A parasportolók kaphatnak állami támogatást, ösztöndíjat, ugyanúgy mint az épeknél. A nemzeti szintű versenyeknél gyakran külön kategóriákat hoznak létre.
Читать далее
0
0
0

Mi a helyzet a kiskorú sportolók védelmével és a korhatáros versenyeken való részvétellel?

Nincs válasz
12.01.2025
A magyar jogban a kiskorúak védelme kiemelt jelentőségű. A Sporttörvény, illetve a gyermekvédelmi szabályok előírják, hogy a kiskorúak nem dolgoztathatók túl, edzés- és versenylehetőségeik nem korlátozhatják túlzottan tanulmányaikat. A szövetségek gyakran korosztályos bajnokságokat működtetnek, ahol adott életkor felett lehet csak részt venni. Szigorú szabályok vonatkoznak a gyermek sportolók átigazolására is, hogy ne éljenek vissza velük.
Читать далее
0
0
0

Miként szabályozza a Büntető Törvénykönyv a fogadási csalásokat és a bundázást?

Nincs válasz
19.11.2024
A bundázás, vagyis mérkőzések, eredmények előre megbeszélése, illetve a fogadások manipulálása bűncselekménynek minősül Magyarországon. A Büntető Törvénykönyv szerint ha valaki anyagi haszon reményében befolyásolja a mérkőzések kimenetelét, vagy erre kísérletet tesz, az szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanígy büntetendő, aki fogadási csaláshoz segítséget nyújt vagy arra felbujt.
Читать далее
0
0
0

Miként kezelik a magyar jog szerint a közvetítő (ügynök) szerepét sportolói átigazolások során?

Nincs válasz
05.11.2024
A Sporttörvény utal a hivatásos sportolók átigazolásának közvetítésére, de a részletszabályokat általában a szakszövetségek rögzítik. A FIFA például a labdarúgásban licencelt ügynöki rendszert vezetett be (korábban Players' Agent, most Football Agent), amelynek célja, hogy az ügynökök szakmailag felkészültek és erkölcsileg megbízhatók legyenek. A magyar labdarúgásban a MLSZ is fenntart szabályokat az ügynökök nyilvántartására és díjazására.
Читать далее
0
0
0
Összes megjelenítése