Mi az öröklési jog alapvető fogalma és célja?

Elég egy tanú, vagy mindig kettő szükséges?

Az elhunyt édesapám végrendeletében engem teljesen kihagyott az örökségből, míg a testvéremre hagyta a teljes vagyonát, és úgy gondolom, hogy ez igazságtalan, mivel sosem volt köztünk konfliktus, ami ezt indokolná. Szeretném tudni, hogy egyenes ági leszármazottként jogosult vagyok-e kötelesrészre a végrendelet ellenére, mekkora ez az arány, és milyen eljárás keretében érvényesíthetem ezt az igényemet a testvéremmel szemben.

Lehet, hogy a bank nem engedi?

Érvényesebb lesz így a végrendelet?

Az élettársammal esküvőt tervezünk, és kíváncsi vagyok, hogy a házassággal milyen új öröklési jogi szabályok vonatkoznak ránk. A házastárs mindig örökli a lakást vagy csak a közös vagyont?

Érvényesnek tekinthető-e, ha nem szerepel rajta a nap, hónap, év?

Az elhunyt édesanyám életében jelentős összeget ajándékozott az egyik testvéremnek egy lakásvásárláshoz, míg a másik testvérünk és én nem kaptunk hasonló támogatást, és most, hogy a hagyatéki eljárás folyik, szeretném tudni, hogy ez az ajándékozás beleszámít-e az örökrészébe, csökkentve ezzel az őt megillető hagyatéki hányadot, vagy teljesen független az öröklési eljárástól, és a testvérem a hagyaték felosztásakor is egyenlő arányban részesül.

Mi történik, ha valaki többféle végrendeletet hagy hátra különböző időpontokból, és ellentmondó rendelkezések szerepelnek bennük?

Szeretnék végrendeletet készíteni, hogy a vagyonomat a saját elképzeléseim szerint osszam el a halálom után, és nem a törvényes öröklés szabályai szerint, de nem tudom pontosan, hogy elegendő-e, ha saját kezűleg megírom és aláírom, vagy szükség van közjegyzőre vagy tanúkra a végrendelet érvényességéhez. Szeretném tudni, milyen formai hibák vezethetnek a végrendelet érvénytelenségéhez, és hogy hogyan tudom biztosítani, hogy a halálom után valóban megtalálják és érvényesítsék az akaratomat.